Orbán fordulattal próbálkozik

A Bölcsészkaron kitört rasszista botrány nyilvánvalóvá teszi a Jobbik befolyását az egyetemisták körében –

olvasható a Der Standardban. A nagy tekintélynek örvendő ELTE-n a hallgatói képviselet vezetői éveken át illegálisan adatokat gyűjtöttek az elsőévesekről és a nevekhez politikai megjegyzéseket, gyakran rasszista és szexista kiegészítéseket fűztek. A botrány megrázta a magyar közvéleményt, mert a választott testület tagjai a listában megalázták társaikat. Egyes kifejezések annyira közönségesek, hogy nyilvánosan le sem lehet írni azokat. Pozitívabb minősítést kaptak viszont azok, akiket a szélsőjobbos diákvezetők gondolkodásban magukhoz közelállóként soroltak be. Külön megjelölték, ha valaki zsidó és megint másik rubrikában tartották nyilván a pártrokonszenvre vonatkozó utalásokat. A magyar egyetemisták soraiba évek óta erősen behatolt a Jobbik. Pontosabban a párt részben maga is a diákságból alakult ki, pl. Vona Gábor annak idején a HÖK vezetője volt az ELTE-n és Orbán Viktor szemelte ki az akkori, baloldali kormány megbuktatásán dolgozó polgári körök céljaira. Megfigyelők szerint az alacsony választási részvétel és a már beépült káderek trükkjei eredményezték azután, hogy a szélsőjobboldal hosszú időn át képes volt kézben tartani a hatalmat az egyetemeken a képviseleti testületekben. A botrány igazi méreteit még nem lehet felbecsülni. Nem világos, hogy másutt voltak-e hasonló listák.

Túl azon, hogy a budapesti Bölcsészkaron betiltották a hallgatói önkormányzatot, az ELTE rektorának kezdeményezésére bizottság vizsgálja ki, hogy a HÖK mennyire teljesített politikai utasítást, amikor világnézet, pártszimpátia, vallás vagy származás miatt évek óta listákat vezetett az elsőévesekről. Lásd csúnya zsidó feje van, vagy buta evangélikus csaj. Az ügy miatt tiltakozott mind a kormány, mind az ellenzék, valamint az Egységes Magyarországért izraelita hitközség is –

írjaa témával foglalkozó másik cikkében a Der Standard. Az ATV közben nyilvánosságra hozta, hogy szoros a kapcsolat a diákszervezet és a Jobbik között, a HÖK-irodák a párt bázisaiként működtek. A bécsi Izraelita Kultuszközösség elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy a media egyre gyakrabban számol be olyan magyarországi fejleményekről, amelyek elfordulást jelentenek a jogállamtól a totalitarizmus felé. Pl. a kormány megváltoztatta az alkotmányt, korlátozta a szólásnyilvánítási szabadságot a cinkosként asszisztál a szélsőjobboldal jó néhány akciójához. Oskar Deutsch szerint a botrány nem kifejezés arra, amit a listák jelentenek. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy az uniónak az ilyen esetekben az eddiginél sokkal határozottan kell fellépnie, mert az engedékeny hozzáállás minden utat megnyit az antiszemita és szélsőjobboldali kilengésekhez.

Az újság kommentárja úgy értékeli, hogy szalonképessé vált a szélsőjobboldaliság a magyar egyetemen, a diákok kerek egyharmada szavazna jelenleg a rasszista és antiszemita ideológiát képviselő Jobbikra. Ugyanennyien vallják, hogy a diktatúra jobb a demokráciánál. A legfrissebb felmérés szerint ugyanakkor a diákok népszerűségi listáján a Fidesz csak a harmadik. Ilyen körülmények közepette nem lehet csodálkozni a HÖK rasszista tevékenysége miatt kipattant botrányon. Ugyanígy valószínűtlen, hogy egyedi esetről lenne szó. Politológusok a fő okot nem a gazdasági válságban, hanem abban látják, hogy az embereknek elegük van az uralkodó elitből. Ezzel párhuzamosan a Jobbik által kiépített hálózat az interneten, vitafórumokon és ifjúsági táborokban egyfajta menedéket kínál sok elbizonytalanodott fiatalnak. De ez még nem magyaráz meg mindent. A liberálisból nemzeti-populistává átvedlett Orbán kerüli, hogy élesen elhatárolódjon a szélsőjobbtól. A Fidesznél azt mondják, ezt a szegmenst nem szabad átengedni a Jobbiknak. Valójában azonban az egész csak arra jó, hogy szalonképessé tegye a szélsőségességet. És ha a jobboldali radikalizmusra főként a jövő elitje hajlamos, akkor a mostani elit nem hazudhat tovább: kudarcot vallott.

Fordulattal próbálkozik Orbán

Így összegzi benyomásaita lap, miután a bécsi magyar nagykövetségen is bemutatták a Nézőpont Intézet legújabb tanulmányát arról, miként értékeli a világsajtó a magyarországi eseményeket. A kormány közeli intézmény vezetője, Mráz Ágoston Sámuel szerint a múlt nyár óta sokkal kevesebb negatív cikk jelenik meg Magyarországról, mint korábban. Az arány már csupán 30 %, míg közvetlenül a választások után még a megjelent cikkek több mint fele kedvezőtlennek tartotta a fejleményeket. Az ELTE-botrány után alighanem ismét növekszik ez az arány, mindenesetre Mráz Ágoston Sámuel szerint az ország fő baja az, hogy nem értik, mi történik nálunk. A részletekről szólva kifejtette, hogy Orbán a kétharmaddal a teljes körű változáshoz kapott felhatalmazást és öt célt tűzött ki maga elé: 1. a posztkommunista hálózatok felszámolása, 2. a versenyképesség helyreállítása, 3. az anarchia szélére jutott állam újra felépítése, 4. a nemzeti érdekek határozottabb érvényesítése a nemzetközi színtéren, 5. a politika erősebb értékorientáltsága a keresztény emberkép hangsúlyozásával. Az orbáni forradalom Mráz szerint a termelékeny középosztályt célozza, utóbbi azonban nagyon ambivalensen viszonyul hozzá: a politológus úgy gondolja, hogy kétharmad támogatja a kormány konkrét intézkedéseit, a többség azonban nem úgy látja, hogy egészében véve helyes a reformok iránya. Mint megjegyezte, a hangulat nem elég, valamin változtatni kell. A közvélemény kutatások szerint 36 % van jelenleg a Fidesz mellett, 32 % viszont vagy a baloldallal rokonszenvezik, vagy legalábbis a kormányváltást szorgalmazza. Bajnai lett Orbán legfőbb kihívója. A miniszterelnök három év elteltével immár kerüli a konfrontációt, az elért eredményeket akarja megszilárdítani. A baj csak az, hogy a kormányfő harcos típus, aki éppen az összeütközések során futja a legjobb formát, és mint Mráz elismerte: egy harcos számára mindig nehéz békét kötni.