Orbán bejelentette Magyarország megújulását

Bécsi előadásában Orbán Viktor arról beszélt, hogy Magyarország már a jövő év elején beszünteti az ellentmondásos bankadót és azt a pénzügyi tranzakciós adóval váltja fel - írja a Reuters. A jelenleg érvényes terv, amelynek értelmében jövőre csak felezik a pénzintézetekre kirótt extra terhet, feldühített sok külföldi hitelezőt és még jobban visszafogta az új bankkölcsönök folyósítását, miközben a gazdaság a visszaesés szélén táncol. A miniszterelnök viszont az osztrák Kereskedelmi Kamara rendezvényén közölte, hogy a következő hetek, hónapok tárgyalásain tisztázzák az új elképzelés részleteit. A jórészt külföldi kézben lévő magyar bankrendszer az elmúlt években nagyon sok pénztől kényszerült megválni, miután az anyabankok tőkét vontak ki, ami különösen érzékenyen érintette az országot, miközben a kormánypolitika és a bedőlt hitelek egyébként is jócskán mérsékelték az ágazat profitját. A Raiffeisen International vezérigazgatója Bécsben azt közölte Orbánnal, hogy elfogadhatatlan a válságadó, és hogy a pénzügyi műveletek után fizetendő teher nem növelheti a bankok költségeit. A kormányfő úgy válaszolt, hogy az új adóból befolyó jövedelmek segítenek leépíteni a jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékokat, és azokat nem a központi költségvetés emészti majd fel.

Orbán Viktor egynapos bécsi útjának összefoglalója: Schönborn bíborossal együtt megkoszorúzta Mindszenthy emlékművét, leleplezte Fehér László műalkotását a Ringturmon és meghallgatta az osztrák cégek panaszait. A Die Presse szerint a Gazdasági Kamarában elmondott előadásában hangsúlyozta, hogy országának joga van az általa választott politikai különúton haladni. A kis különbségek Európája mellett foglalt állást, ahol az egyes tagállamok ugyan nem egy irányban képzelik el a megoldást, ám ez nem okoz gondot és nem ad okot az aggodalomra. A lap megjegyzi, hogy a bankokra és kereskedelmi cégekre kivetett különadók, valamint a devizahitelek átváltásánál előírt kötelező árfolyamok súlyos következményekkel jártak az érintett osztrák vállalatok számára. A kifogásokra azonban a vendég mindössze 20 percet hagyott egy zárt ajtók mögött megtartott rövid munkamegbeszélésen, ahol valószínűleg jelen volt az Erste első embere is. Ha minden igaz, ott is szóba került a különadó. Az osztrák kancellár viszont azt emelte ki kettejük rövid találkozója után, hogy a kétoldalú kapcsolatokban több kell abból, ami összeköt, és kevesebb abból, ami megoszt.

Ideológiailag világok választják el egymástól Faymann osztrák kancellárt és Orbán Viktort, mindketten megpróbálják azonban érvényesíteni befolyásukat a saját jegybankukra. A magyar politikus esetében egész Európa felzúdult, az unió pellengérre állította az országot, megszólalt Barroso és Clinton, Martin Schulz pedig az EP nevében a jogállamiság elveit látta veszélyben. Így most a magyarok kénytelenek módosítani vonatkozó jogszabályukat. Az osztrák kancellár ügyében viszont mérsékelt a tiltakozás, pedig a kormány sokkal jobban beleavatkozik az ONB személyzeti dolgaiba, mint magyar kollégája. Minden érdemi poszt betöltéséről a két nagy párt dönt. Az Igazgatótanácsban két-két SPÖ-, illetve ÖVP-képviselő ül. És a Felügyelő Bizottságként működő Főtanácsban is a kormánypártok adják a hangot.

A Der Standard szerint Orbán Viktor Bécsben jelentette be Magyarország megújulását, ám közben Budapesten Rogán Antal azt közölte, hogy várhatóan mégiscsak módosítják a nemzetközi intézmények által sokat vitatott jegybanktörvényt. Hogy mely pontokban, arról nem beszélt a frakcióvezető. A változtatás mindenesetre feltétel ahhoz, hogy az IMF megadja Magyarországnak a sürgősen szükséges sokmilliárdos hitelt.

A Neue Kronen Zeitung arról tudósít, hogy Orbán Viktor védelmében vette gazdaságpolitikáját a bécsi Gazdasági Kamarában tartott előadásában. Az eddigi terveknek ellentmondva bejelentette, hogy várhatóan a jövő évtől a pénzügyi tranzakciós adóval helyettesítik az általa brutálisnak minősített bankadót. Azt is nyilvánosságra hozta, hogy jövőre ugyancsak kivezetik a kereskedelmi különadót. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a magyar intézkedésekről folyó viták nem filozófiai jellegűek, hiszen a magyarok nem kommunisták, a nézeteltérések gazdaságpolitikai természetűek. Európáról szólva azt fejtegette, hogy a válság megoldása után a földrész más lesz, mint korábban, amire a magyaroknak fel kell készülniük. A déli, német nyelvű ipari övezetet pedig ki kell terjeszteni Magyarországra is. Legfőbb gazdasági céljának azt nevezte, hogy az államadósságot 78 %-ról 50 %-ra szorítsák le, illetve hogy 5 millióra növeljék azoknak a foglalkoztatottaknak a számát, akik adót is fizetnek. Amúgy pedig az adózást a munkáról erősebben a fogyasztás irányába akarja eltolni. A nagy számú új törvényt azzal indokolta, hogy aki vékony jégen halad, annak biztonságot jelent a sebesség. Előzőleg Fehér László műalkotásának leleplezésénél ugyanakkor kerülte az időszerű témákat és inkább tréfákkal fűszerezte a szomszédságnak és az együttműködésnek szentelt előadását. Így például idézte, hogy akinek egy magyar a barátja, annak már nincs is szüksége ellenségre. Ám ezt a közönség nem vonatkoztatta sem Ausztriára, sem Európára.