Orbán a záróvonalhoz közelít
Magyarország a francia sajtó célkeresztjébe került. A konzervatív Le Figaro, a baloldali Libération és a Les Echos gazdasági szaklap egyaránt arról tudósít, hogy Budapest és Brüsszel között éleződik a feszültség a nemzeti bank függetlenségét korlátozó jegybanktörvény és az egykulcsos személyi jövedelemadót alkotmányba rögzítő sarkalatos törvény miatt.
A Les Echos Magyarország ismét vitába bonyolódik Brüsszellel című keddi cikke megállapítja: egy évvel a rendkívül ellentmondásos médiatörvény után Orbán Viktor konzervatív nacionalista miniszterelnök újabb súlyos konfliktust vállal be Brüsszellel, egyre közelebb kerül a záróvonalhoz.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten levélben kérte a két törvénytervezet módosítását, a miniszterelnök azonban erre nem volt hajlandó. Brüsszel figyelmeztetése dacára a magyar parlament pénteken megszavazta „a gazdasági stabilitási törvényt”; az Európai Unió Stabilitási és Növekedési Paktumával összhangban az alkotmányban rögzítette az államadósság csökkentésének kötelezettségét, ugyanakkor azt is, hogy az adótörvényt, s ezen belül a személyi jövedelemadót (jelenleg 16 százalék) csak kétharmados többséggel lehet megváltoztatni. Ez lényegében azt jelenti, hogy ha a követező választásokat az ellenzék nyerné, csak óriási nehézségek árán tudná módosítani a személyi jövedelemadót. Orbán Viktor elengedi a füle mellett Brüsszelnek az intézkedés antidemokratikus voltát kifogásoló figyelmeztetését arra hivatkozva, hogy az adózási jogszabályok nem a közösségi, hanem a nemzeti kompetencia körébe tartoznak...
A parlament ezen a héten voksol a jegybanktörvényről, amely két további alelnök kinevezését írja elő, hogy korlátozza az intézmény vezetőjének mozgásterét. Egyúttal megnyitja az utat a nemzeti bank és a pénzügyi felügyeleti hatóság fúziója előtt oly módon, hogy egy kormány által kinevezett igazgató alá helyezi az új intézményt. Az Európai Központi Bank felhívta Magyarország figyelmét: a törvény megsérti az uniós alapszerződéseket. Magyarország, amelynek adósbesorolását a hitelminősítők bóvli kategóriára rontották, a múlt hónapban elővigyázatossági hitelért fordult az IMF-hez, hogy ne a piacokról kelljen drágán finanszíroznia magát. Az országnak hozzávetőleg 15 milliárd euróra lenne szüksége. Egyes elemzők azt gyanítják, Orbán a Brüsszellel várható következő erőpróbára taktikázik, úgy, hogy ha az IMF-fel kudarcba fulladnának a tárgyalások, lehetősége legyen hozzáférni a jegybanki tartalékokhoz.
A Standard and Poor’s a gyenge növekedési kilátásokkal, a pénzügyi nehézségekkel, valamint a kormány és a jegybank közötti politikai patthelyzettel indokolta leminősítési döntését, írta a Le Figaro december 27-én Magyarország adósminősítése „bóvli” kategóriába került című anyagában. A lap idézi a hitelminősítő jelentését, amely „a jegybank függetlenségének csorbítására” alkalmas javaslatként marasztalta el a parlamentben legutóbb előterjesztett törvénytervezetnek azt a előírását, amely szerint a jövőben nem a jegybank elnöke, hanem a kormányfő választja ki a bank alelnökeit. Kritizálja azt a kezdeményezést is, amely szerint a parlament, amelyben a kormányzópárt elsöprő többséggel rendelkezik, növelni fogja a monetáris tanács tagjainak létszámát. Az MNB függetlenségének korlátozása céljából kilátásba helyezett lépés tovább élezte a feszültséget Simor András jegybankelnök és Orbán Viktor miniszterelnök között.
A bírálatok mára messze túlléptek Magyarország határain – írja a Le Figaro. A fenti törvénytervezet provokálta ki az EU és az IMF küldöttségének Budapestről való idő előtti távozását előző pénteken. A tárgyalások az után kezdődtek, hogy Budapest, amely nehezen birkózik 80 százalék fölötti államadóssága terhével, november 21-én jutott arra az elhatározásra, hogy mintegy 15-20 millió eurós segítséget kér az IMF-től és Brüsszeltől.
A magyar kormány döntését a romló gazdasági körülmények kényszerítették ki: ez a kis közép-európai gazdaság ugyanis erősen függ az eurózónától és mindenekelőtt első számú kereskedelmi partnerétől, Németországtól. A gazdasági kilátások lefelé módosítása (a becslések a 0,5%-os alacsony növekedéstől a 1,5%-os recesszióig terjednek), a forint erős visszaesésével párosulva (a nemzeti fizetőeszköz az előző három hónapban 20 százalékot veszített értékéből) a költségvetési egyensúly fenntartásához szükséges egymilliárd euró bevételtől fosztották meg a kormányt. Orbán Viktor, aki a 3 százalékos maastrichti hiánycéllal szemben azt vállalta, hogy jövőre 2,5 százalékra viszi le a költségvetési deficitet, mindezek nyomán újabb megszorító tervet fogadtatott el. A S & P azonban igen szigorúan ítéli meg a tavalyi, valódi reformok nélkül bevezetett intézkedéssorozatot, amely valójában fékezi a banki hitelezést és a befektetéseket.
A Libération Orbán, a magyar Übü király címmel tudósít keddi számában a Kossuth téren december 23-án lezajlott tüntetésről, amelyen az LMP képviselői megpróbálták megakadályozni, hogy a kormánypárti honatyák bejussanak a Parlamentbe. Az Országgyűlés ezen a napon szavazta meg a gazdasági stabilitási törvényt és az új választójogi törvényt, amely „a szavazatok 25 százalékával biztosítani tudja a jobboldali populista kormányfő pártjának választási győzelmét”.
A karácsony előtti pénteken több ezer dühös budapesti tüntetett a Parlament előtt: ez a reménytelenség lázadása – írja Florence La Bruyere, a Libération tudósítója. A Fidesz képviselői, akiket vezérük vasmarokkal tart kézben, megszavazták azt a törvénycsomagot, amely az ellenzék szerint eltemeti a demokráciát.
Országgyűlési választások csak 2014-ben lesznek, az Orbán-féle jobboldal azonban, amely egy előrehozott választást sem zár ki, pénteken olyan választójogi reformot fogadott el, amely lehetővé teszi számára, hogy a szavazatok mindössze 25 százalékával megszerezze a parlamenti mandátumok háromnegyedét. Nincs szüksége arra, hogy szavazócédulákkal tömje ki az urnákat, vagy bizonyos választókat megakadályozzon a voksolásban, mint Oroszországban szokás, a szabályok ugyanis már az indulásnál eleve torzak, mondja az ellenzék. Schering Gábor LMP-s képviselő szerint az új választójogi törvény „lehetetlenné teszi, hogy a jövőben a választópolgárok leváltsák a kormányt”.
Mióta 2010-ben visszatért a hatalomba, Orbán, az egykori haladószellemű egyetemista, aki puszta opportunizmusból időközben ultrakonzervatív politikussá változott, tekintélyelvű intézkedések sorozatát vezette be. Egy évvel ezelőtt vitatható médiatörvényt fogadtatott el, s ezután a közszolgálati médiát propagandaeszközzé alakították át. A médiatörvény nyomán még a kereskedelmi médiában is érvényesül az öncenzúra.
Talán a véletlen műve (talán nem) a budapesti Bábszínházban ezekben a napokban játsszák Alfred Jarry burleszkbe hajló komédiáját, az Übü krály kissé módosított adaptációját. A színpadon Übü, a magyarok királya, akit egyre több hatalmat akar, épp úgy, mint Orbán. A színészek arra kérik a kacagó közönséget, dobják szavazócéduláikat az urnákba, s aztán diadalmasan kiáltják: „Übü papa, négyharmadunk van… hurrrá, már ötharmadunk van!”
A média után Orbán pártja az igazságszolgáltatást támadta le. A számos intézkedés között az egyik legaggályosabb az igazságszolgáltatás fölötti hatalom egy kézbe koncentrálása. Handó Tünde, akit kilenc évre neveztek az Országos Bírói Hivatal elnökének, s aki egyedül fogja kinevezni az összes bírót, egy fideszes EP-képviselő felesége, s ráadásul Orbán Viktor egyik gyermekének keresztanyja.
Egy név nélkül nyilatkozó egyetemi oktató lemondóan jegyzi meg: „Amikor összeomlik az igazságszolgáltatás, vége a demokráciának. A mi országunk jelenleg éppen távozik az európai jogrendből” - fejeződik be La Bruyere budapesti pillanatfelvétele.
