Orbán, a rettenetes
Szelestey Lajos sajtószemléje
Szinte minden fontos sajtóorgánum bő terjedelemben írt a múlt heti magyarországi eseményekről. Ezekből az újságcikkekből válogattunk.
The New York Times
Magyarország idegengyűlölő választ adott a menekültválságra, és továbbra is aggasztó, hogy miként és miért vette őrizetbe, illetve zaklatta ezeket az embereket. Ezt az előző budapesti amerikai nagykövet írta a lapnak küldött kommentárjában. Eleni Kounalakis úgy gondolja: a magyar indítékok megértéséhez tudni kell Orbán Viktorról, hogy 2010 után szinte fénysebességgel alakított át jóformán minden fontos törvényt, és az USA volt az első, amely figyelmeztette őt, hogy reformjai gyengítik a demokratikus intézményeket, kevesek kezében összpontosítják a hatalmat és fontos fékeket, ellensúlyokat számolnak fel. A tusványosi beszéddel azután a politikus véget vetett minden olyan látszatnak, hogy értékeli a nyugati demokrácia alapvető elveit. A volt diplomata figyelemreméltónak tartja, hogy a plakátkampánnyal Orbán már milyen korán elkezdte beoltani a magyarokat, nehogy azok rokonszenvet érezzenek azok iránt, akik állítólag elveszik tőlük a munkájukat. De ettől még mentek önkéntesek a Keletihez, miközben a hatóságok nem mozdultak. A világ döbbenten nézte, amint a rendőrök megpróbálták trükkel vagy erővel táborokba vinni a migránsokat. A fő kérdés ezek után az, hogy ha Magyarország nem kér a menekültekből, akkor minek veszi őrizetbe őket ilyen számban, miért nem engedi őket tovább német földre. Nos, a megfejtés az, hogy a miniszterelnök az uniós előírások mögé bújt, de valójában nemcsak Magyarországtól, hanem egész Európától távol akarja őket tartani. S ha a pengés kerítés nem válik be, akkor a megfélemlítés és az őrizet talán igen. Önmagában az is elég nyugtalanító, ha módszerei Magyarországra korlátozódnak, ám félő, hogy nézetei másutt is gyökeret vernek Európában. Nacionalista üzenetei és politikája hazai sikerét látva Orbán most egy sokkal nagyobb színpadon igyekszik érvényesíteni erejét. Az EU a jelek szerint bénult, idejét múlt szabályokkal és olyan tervekkel, amelyek nemigen tükrözik a probléma súlyosságát. A kvótát azonban Közép-Európa elutasítja. A nagy talány most az, képesek-e az európai vezetők együttesen fellépni, vagy lehetővé válik, hogy Orbán idegenellenes és a menekültekkel szemben keményebb fellépést szorgalmazó álláspontja töltse be az űrt. Az európaiaknak és különösen a magyaroknak megvan a lehetőségük, de egyúttal kötelességük is, hogy a világ előtt megmutassák a részvétet és emberséget, ami ott rejlik valamennyiünkben.
The Guardian
Orbán, a rettenes című szerkesztőségi kommentárjában a lap azt emeli ki, hogy Budapest évek óta megveti a demokráciát és az európai szolidaritást, most pedig a háborús övezetekből menekülő emberek életét nehezíti meg. Ám a földrész többi országának szembe kell szállnia ezzel a rothadt rezsimmel. A példátlan méretű válságban Orbán Viktor bástyaként áll ki a nagylelkű európai megközelítéssel szemben. A rettenetes jelenetek, például amikor ezrek vánszorogtak a nyugati határ felé, foltot hagynak a magyar kormányzat emberi jogi teljesítményén, de talán egy egész nemzet hírnevén. Ám fontos különbséget tenni a hatalom érzéketlensége és Magyarország egésze között: önkéntesek segélyeket osztogatnak, Gyurcsány Ferenc pedig tucatnyi menekültnek adott szállást az otthonában. Orbán ugyanakkor már jó ideje rombolja az ország helyzetét. A többi uniós államnak el kellett volna ítélnie ezeket a fordulatokat, de csendben maradtak, mintha nem sokat számítana, mi történik Magyarországon. Ám most a migránsválsággal mindenki számára jól láthatóvá vált az „Orbán-probléma”, ami csak súlyosbodik. És az „Orbán-tényező” fontos szerepet tölt be a kelet–nyugati megosztottságban is. A Magyarországról kiinduló idegengyűlölő narratívát radikálisan kezelésbe kell venni, még mielőtt másutt is felbátorítja a sovinizmust Európában. Gyalázatnak kell minősíteni a politikus gyűlölködő kijelentéseit arról, hogy a muzulmánok „fenyegetést jelentenek” az „európai civilizációval” szemben. Sürgősen biztonságba kell juttatni a kétségbeesett embereket, fenntartható és hatékony menekültpolitikát kell kidolgozni. Viszont ez nem lehet mentség arra, hogy tűrjük Orbán mérgező szavait. Le kell leplezni és el kell utasítani azokat. Az általa használt nyelvezet és a meghozott döntések ellentétesek Európa szellemiségével. A földrész intézményei idáig elmulasztották, hogy felelősségre vonják, amiért lábbal tiporja a közös értékeket – most itt az ideje, hogy megtegyék.
Scoop
Mohácstól tartva – Orbán Viktor receptje a menekülteknek címmel írt elemzést a melbourne-i egyetem egyik tanára az új-zélandi portálon, kiemelve, hogy az európai határok felé tartó tömegek megrémítették a magyar kormányt. Ezért olyan intézkedéseket léptetett életbe, mintha a kabinetnek a saját életéért kellene aggódnia. A miniszterelnök úgy gondolkodik a szír migránsok áttelepítéséről, hogy azzal bekerül a populista különcségek rekordjainak könyvébe. Az ő szemében Európa szüntelen ostrom alatt áll, ő maga viszont veszélyesen nyúl vissza a történelemhez. Úgy véli, hogy újraéledtek a török hordák, amelyek kétszer is megtámadták Bécset. Szerinte az érkezők más vallást és kultúrát képviselnek, hisz legtöbbjük nem keresztény. Ez utóbbi téma fixálódott nála, pedig ateistaként kezdte. Az állam védelmének szándékát körítő miszticizmus nála fura ösztönzőkkel társul. Számára a központi Európa keresztény, és eleve kizár minden vélt vetélytársat. Bonyolítja a helyzetet, hogy szerinte ha beengedik a muzulmánokat ebbe a központba, az felhívás a jövevényeknek a hódításra. A magyarok körében igen erős az érzés, hogy a történelem cudarul bánt velük Mohácstól a 2. világháborúig. Orbán ennek megfelelően vetette be az adófizetők pénzét. Virágoznak az egyházi iskolák, ami lehetővé teszi a nemzeti, keresztény és európai hagyományok terjesztését. Ezek azok a jelképes árkok, amelyek a sarkon leselkedő ellenséget várják. A politikus két éve, az isztambuli magyar kulturális központ megnyitóján még egész másként beszélt, ám jelenleg már teljes lendülettel militarizálja az egész menekültkérdést. Budapesttől Londonig az a képzet, hogy a menedékkérők fegyvereket rejtegetnek a kaftánjuk alatt, s egy föld alatti kalifátus veszedelmes hírnökei, az embercsempészek pedig a szövetségeseik. Mindezzel Orbán azt a benyomást sugallja, hogy Európának köszönetet kell mondania katonájának, amiért az harcol a bevándorlás ellen, őrzi a kaput a hordákkal szemben. Ceterum censeo: nincs alternatíva, meg kell védenünk a határainkat. Ez a képtelenség – ami végül elvezet a félelem saját maga által kifejlesztett logikájához – leegyszerűsítő, sőt beteges.