Nyugdíjtervek ellenszélben
Ursula von der Leyen német szövetségi munkaügyi miniszter szerint a jövőben egyre több munkavállalót érinthet az időskori szegénység. Még azok is kerülhetnek öregkorukra méltatlan helyzetbe, akik egész életükben szorgalmasan dolgoztak, nem vettek igénybe állami gondoskodást és valamennyire előtakarékoskodtak is. Megoldásként ún. kiegészítő nyugellátás bevezetését javasolja. Az elképzelés körül komoly szakmai és politikai vita bontakozott ki.
A miniszter számításai szerint azok, akik átlagosan bruttó 2500 eurót, tehát viszonylag keveset kerestek és 35 évig dolgoztak, 2030-tól mindössze 688 euró nyugdíjra lesznek jogosultak. 2014-ben ez még „csak” 90 ezer embert, 2030-ban viszont már mintegy 1,3 milliót érintene. A helyzetet súlyosbítja, hogy a nyugdíjszínvonal a kormányzati tervek szerint a nettó átlagkereset jelenlegi, 51 százalékos szintjéről 2030-ig fokozatosan annak 43 százalékára csökken. A miniszter ezt a demográfiai változásokkal indokolja: a jövő nemzedékek, az aktív korosztályok számára a nyugdíjrendszer fenntartása nem okozhat súlyosabb terheket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az alacsony keresetűek 40 százalékának – körülbelül 1 millió 800 ezer embernek – nincs semmilyen nyugdíj-előtakarékossága.
A CDU-hoz tartozó miniszter asszony kidolgozta a kiegészítő nyugdíjellátás rendszerét. Eszerint minden járulékfizető, aki legalább 30 évig teljesített befizetést, egyfajta nyugdíjpótlékot kapna, s így senkinek a nyugdíja nem lehetne kevesebb 850 eurónál. (Ez az összeg mintegy 200 euróval haladná meg a létfenntartáshoz szükséges alapellátás összegét.) Ezzel párhuzamosan – a liberális koalíciós partner kezdeményezésére – az aktívak jelenlegi befizetése, a nyugdíjjárulék mértéke is csökkenne, a jelenlegi 19,6-ról 19 százalékra. A miniszter azonban hangsúlyozta: „Nem gondolhatunk csak a mára; nem tehetjük meg, hogy mintegy 6 milliárd euróval könnyítünk a munkaadók és munkavállalók helyzetén, az idős kisemberek gondjaival pedig nem törődünk.” A liberálisok járulék-csökkentési szándékát egyébiránt az összes parlamenti párt kritizálja, mert szerintük az felelőtlen módon a stabilitás ellen hatna, nem beszélve arról, hogy hamarosan úgyis emelni kéne.
Sokallja a többletkiadásokat a CDU is
A nyugdíjkorrekciós elgondolást ugyanakkor több oldalról is heves kritika éri: nem csupán a szakszervezetek és az ellenzék, de a koalíciós partner FDP is bírálja az újfajta ellátást. míg egyes vezető CDU-politikusok is elégtelennek ítélték a tervet. Philipp Rösler liberális alkancellár, gazdasági miniszter szerint a koalíciós egyeztetésre nem volt kellő idő, a koncepció pedig pénzügyi és költségvetés-politikai megfontolásokból sem támogatható. A Német Szakszervezeti Szövetség felelőtlennek nevezte von der Leyen terveit, mivel azáltal a nyugdíjkassza tartalékai kerülnének veszélybe. Más szakértők úgy vélik, a jogosultsági feltételek olyan szigorúak, hogy az új rendszer végül nem is érné el a célját.
Andrea Nahles, az ellenzéki SPD főtitkára „forró kőre esett vízcseppnek” nevezte az elképzelést. Pártjának vezetése a minap hagyta jóvá a Sigmar Gabriel pártelnök által kidolgozott alternatív nyugdíjkoncepciót. Eszerint a 850 eurós minimálnyugdíjra azok lennének jogosultak, akik legalább 30 évig fizettek járulékot, valamint 40 év biztosítotti időszakkal rendelkeznek. Azok pedig, akik 45 év szolgálati időt tudnak igazolni, teljes összegű nyugdíjellátást kaphatnának – nemtől függetlenül. Ez utóbbi elképzelésnek számítások szerint mintegy kétszázezer ember lehet a kedvezményezettje a következő években s a kapcsolódó költségek 5, 4 milliárd euróval terhelnék meg az államkasszát. A kérdésben mindenesetre döntés várható a kormánykoalíción belül, mivel a nyugdíjak ügye fontos témája lehet a jövő őszi parlamenti választásokat megelőző kampánynak.
(Mészáros Szilárd)
