Nyugdíj csak 72 évtől?
Az európai lakosság várható átlagos életkora tízévenként 2-3 százalékkal emelkedik s 2050-re egy évtizeddel lesz magasabb a jelenleginél, mondja James Vaupel, a rostocki Max Planck Demográfiai Intézet igazgatója. Ez azt is jelenti, hogy a nyugdíjba vonulás időpontját hozzá kell igazítani a népesség kor-összetételének alakulásához – azaz radikálisan megemelni, különben a módos országokban is összeomlik a rendszer. A kérdésről jövő héten hozza nyilvánosságra ajánlásait az Európai Bizottság, amelyek kidolgozását a magyar munkaügyi biztos, Andor László vezette.
Fredrik Reinfeldt svéd konzervatív kormányfő szerint, akinek véleményét a Die Welt hozta nyilvánosságra, a várható népmozgalmi fejlemények tükrében már egyszerűen nevetségessé vált a német cél, hogy fokozatosan 67 évre emeljék a nyugdíjkorhatárt. Ennél jóval többre lesz szükség. Svédországban is változtatni kell a jelenlegi, rugalmas rendszeren, amelyben 61-67 éves kora között mehet nyugdíjba a polgár.
Drámai változásokra utalnak az EU ajánlásai, amelyeket Andor két biztos-társával, a gazdaságért felelős Olli Rehn-nel és a belső piacokat felügyelő Michel Barnier-vel dolgozott ki. A biztosok a Unió valamennyi tagállamának a nyugdíj-korhatár fokozatos, de „lényeges” emelését fogják javasolni. A korhatár és a demográfiai változások összehangolása elkerülhetetlen: az európaiak jelenleg átlagosan életük harmadát töltik nyugdíjban. Az életkor hosszabbodásával ez az arány rendszeresen tovább nő és így az ellátásokra nem lesz fedezet. Európában évente 2 millióval nő a 60 év felettiek száma – ez kétszer annyi, mint csak egy jó évtizeddel ezelőtt – ugyanakkor a 20-59 évesek száma évről-évre csökken. Az Unió szerint a nyugdíjkor kitolása mellett - mégpedig mindkét nem esetében - az érintetteknek gondoskodniuk kell saját megtakarításokról, biztosításokról is, mert az állami nyugdíj nem fogja tudni fedezni a tisztes megélhetést. Az EU azt is elő kívánja írni, hogy a vállalati nyugdíj-pénztárak a jelenlegi tartalékok többszörösével rendelkezzenek.
Az európai statisztikák szerint az 55-64 éves EU-polgároknak átlagosan csak a fele dolgozik még, miközben a különbségek jelentősek. Máltán például az ezeknek a korosztályokhoz tartozóknak csak a harmada aktív még, míg Svédországban háromnegyede. Jelentős a nemek közötti különbség is: az idősebb, nyugdíj felé haladó nők 49, a férfiak 59 százaléka áll munkában. Ebből az következik, hogy sok helyütt véget kell vetni a korai nyugdíjazási lehetőségeknek s be kell zárni a különböző egyéb kiskapukat, ajánlja majd tagjainak Fehér Könyvében az Unió.
Az idézett német demográfus szerint egyébként a megoldást a csökkentett munkaidő is segítheti. Cselekedni mindenképpen sürgető, hiszen egy ma született német gyermeknek 50 százalékos esélye van arra, hogy 100 éves legyen…
