Nyilvános lesz, ki mennyi támogatást kap
A költségvetési vita oldalvizén szép csendben több olyan törvényt is elfogadott az Országgyűlés, amelyek közvetlenül érintik az egész agráriumot. Így például módosították az agrártámogatások feltételeit és teljesen új kárenyhítési szabályozást vezetnek be. Az új rendelkezések többnyire pontosításokat és szigorításokat tartalmaznak.
Alig néhány hónap után módosították az agrártámogatásokról szóló, múlt évben hozott törvényt, amely a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokat szabályozza. A szabályozás alapvetően a jobb ellenőrzést célozza. Ennek jegyében a jövőben az agrárminiszternek monitoring rendszert kell működtetnie. A monitoring meghatározott mutatókat vizsgál a támogatás indításakor, majd a későbbiekben azt nézi, hogy a célkitűzések miként valósulnak meg.
A módosítás értelmében közérdekű, ezért nyilvános adat a támogatott neve, a támogatás jogcíme és összege, valamint a jogtalan igénybevétel miatt visszafizetett támogatás összege is. A támogatásokat kezelő szervezet hét nyilvántartást működtet, az ügyfél-nyilvántartás mellett vezetnie kell például a földterület azonosító rendszert, a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartását, és az intervenciós raktárregisztert is. Ez utóbbi a raktározási helyszínek és a raktárépítmények egyedi azonosító adatait tartalmazza.
Amennyiben egy ügyfél meghal, a közjegyző - végzésben - dönt a ki nem fizetett támogatásnak az örökös részére történő átutalásról. A jogutód, illetve a haszonélvező a közjegyzői döntés jogerőre emelkedését követő egy éven belül igazolhatja azt, hogy neki jár a támogatás. A támogatást csökkenteni kell az adótartozással. Az adótartozásról az APEH értesíti a kifizető hivatalt. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást 5 éven belül lehet visszakövetelni. Aki nem tesz eleget a támogatással kapcsolatos adminisztratív kötelezettségének, az 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Egy másik most elfogadott törvény alapján az eddigi önkéntesség helyett februártól a termelőknek kötelező lesz befizetniük az agrárkár-enyhítési rendszerbe. A jogszabály rendelkezései alapján a rendszer működtetésével kapcsolatos teendőket az agrárkár-enyhítési, valamint az agrárkár-megállapító szerv látja el. A rendszerben kötelező részt venniük a cégeknek, egyéni vállalkozóknak és az őstermelőknek is. Amennyiben az őstermelők egyéni vállalkozók is, akkor ez utóbbi minőségükben részesei a kárenyhítő rendszernek.
A kárenyhítési hozzájárulás szőlő és gyümölcsös után hektáronként 2.000, míg a szántóföld után hektáronként 800 forint, amit minden év június 30-ig kell - banki átutalással - megfizetni. A befizetés a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - mint költségvetési fejezet - bevétele lesz. Az elmulasztott befizetés adók módjára behajtható. Az állam minden évben legalább a befizetésekkel megegyező összeggel támogatja a rendszert, de az állam befizetésére nincs határidő a törvényben. A fel nem használt pénzt a következő évre kell átvenni, azt elvonni, vagy más célra használni nem lehet.
Az a termelő, aki üzleti biztosítóval is kötött szerződést, csak az attól kapott és a törvény szerint járó kifizetés különbségére jogosult. A kárenyhítő juttatások meghatározásánál mindig az előző év október 1. és az adott év szeptember 30. között bekövetkezett elemi károkat kell figyelembe venni, és legfeljebb a hozamérték csökkenés 80 százaléka - kedvezőtlen adottságú területen a 90 százaléka - fizethető ki. A kifizetés feltétele még, hogy az adott évben a kár több mint 30 százalékos hozamérték csökkenést elérjen. Amennyiben a teljes kárra nem elegendő a kasszában lévő összeg, mindenki arányosan kevesebbet kap. A régi törvény alapján kötött kárenyhítési szerződések az új törvény hatályba lépésével megszűnnek, de a folyamatban lévő ügyekre még a régi törvényt kell alkalmazni.
