Nemcsak a Krímbe vezényelhetnek orosz katonákat

Az Ukrajnában kialakult „rendkívüli helyzet különböző aspektusait” vitatta meg Vlagyimir Putyin orosz és Barack Obama amerikai elnök szombat este folytatott, a Fehér Ház által kezdeményezett telefonbeszélgetésük során. A Kreml sajtószolgálatának beszámolója szerint az orosz elnök azt hangsúlyozta, hogy „amennyiben továbbterjed az erőszak Ukrajna keleti régióira és a Krímre, akkor Oroszország fenntartja magának a jogot saját érdekei és az ott élő orosz ajkú lakosság megvédelmezésére”.

Putyin felhívta a figyelmet, hogy reális veszélyek fenyegetik az ukrán területen tartózkodó orosz állampolgárok, megannyi honfitársa életét és egészségét. Ezért elképzelhető, hogy Oroszország nemcsak a Krímbe vezényel katonákat, hanem minden olyan ukrán területre, ahol az orosz ajkúak többségben vannak – olvasható a Kreml honlapján. Az orosz katonai erő ukrajnai bevetése kapcsán Obama által hangoztatott aggodalmakra válaszul az orosz elnök utalt a – megfogalmazása szerint a jelenlegi kijevi hatalom által lényegében ösztökélt – ultranacionalista elemek provokációs, bűnös akcióira.

Francois Hollande francia elnök is felhívta Putyint, és arra kérte, hogy Oroszország tartózkodjon az erő alkalmazásától Ukrajnában, és a nemzetközi közösséggel közösen keresse a kiutat a válságból – közölte az Elysée-palota. Hollande közölte, hogy nagyon aggasztja az ukrajnai helyzet.

Hagel beszélt Sojguval, majd tanácskozott az amerikai nemzetbiztonsági tanács

Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter telefonon felhívta szombaton orosz hivatali kollégáját, Szergej Sojgut, majd az ő részvételével is tanácskozást tartott az ukrajnai válságról az amerikai elnök nemzetbiztonsági kabinetje. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár pedig vasárnapra összehívta a NATO nagyköveti tanácsát és NATO-Ukrajna Bizottságot.

A védelmi miniszterek 15 perces beszélgetéséről egy meg nem nevezett washingtoni tisztségviselő tájékoztatta az AFP hírügynökséget. Hagel azután hívta fel Sojgut, hogy az orosz parlament Vlagyimir Putyin orosz elnök kérésére engedélyezte katonai erő alkalmazását Ukrajna területén. Azt, hogy miről beszéltek, a nyilatkozó nem árulta el, így nem lehet tudni, hogy Hagel mondott-e valamit figyelmeztetőleg orosz kollégájának. Hagel utána a Fehér Házba ment a nemzetbiztonsági tanács ülésére. A védelmi miniszterek régóta ismerik egymást, és mindig jó kapcsolatuk volt.

Várhatóan az amerikai kormány még helyi idő szerint szombaton elhatározza, hogy kiterjeszti az ukrajnai helyzetre adandó lehetséges válaszainak tárházát.

Az orosz-amerikai viszony feszült az ukrajnai helyzet miatt. Obama pénteken figyelmeztette Oroszországot, hogy „ára lesz” annak, ha katonailag beavatkozik Ukrajnában. Az Egyesült Államok közlése szerint egyelőre nem észlelte, hogy más orosz haderőt is Ukrajnába vezényeltek volna azokon kívül, amelyek már a korábbi napokban ott voltak.

Vasárnap ülést tart az Észak-atlanti Tanács, majd a NATO-Ukrajna Bizottság" – jelentette be Twitter-profilján Rasmussen.

Egy NATO-diplomata szerint a nagyköveti tanács 13 órakor ülésezik Brüsszelben, a NATO-Ukrajna Bizottság pedig 16 órakor.

Az EU békés utat javasol

Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombat este felszólította Oroszországot, hogy ne éljen a csapatküldésre vonatkozó felhatalmazással, hanem „békés úton képviselje nézeteit”. „Ukrajna egységét, szuverennitását és területi sérthetetlenségét mindenkor tiszteletben kell tartania valamennyi félnek” – tette hozzá. Sajnálatának adott hangot az orosz parlamenti felhatalmazás miatt és a feszültség „elfogadhatatlan kiéleződésének” nevezte azt.

Előzőleg a orosz parlament felsőháza jóváhagyta Vlagyimir Putyin elnök kérelmét, hogy az orosz állampolgárok védelmében Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.

Előzőleg – még azelőtt, hogy Putyin előterjesztette volna a fegyveres erő alkalmazására vonatkozó kérelmét – Brüsszelben közzétették José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének Berlinben elhangzott beszédét, amelyben az uniós intézmény vezetője megdöbbenésének adott hangot az ukrán szuverenitás – akkor még csak állítólagos – megsértéséről szóló hírek miatt.

„Ezek olyan események, amelyeket elképzelhetetlennek véltünk a XXI. században az európai kontinensen. A krími kihívást Ukrajna egységének és szuverenitásának tiszteletben tartása mellett kell megválaszolni” – mondta Barroso, és reményének adott hangot, hogy a nemzetközi közösség fellép ezen elvek védelmében, és garantálni tudja a regionális, illetve nemzetközi békét.

Barroso szerint Európában az elmúlt hatvan évben megtanulták, hogy a sokféleségre nem az elkülönülés és az elkülönítés a válasz.

Nyugat-Európa Ukrajna mellett áll

Angela Merkel német kancellár Ukrajna területi épségének megóvását szorgalmazta szombaton. „Ezekben a napokban természetesen mindent meg kell tennünk, hogy megóvjuk Ukrajna területi épségét” – hangsúlyozta Berlinben Merkel, aki aggodalmát fejezte ki a krími helyzet miatt. A német kancellár szombat délután telefonon beszélt Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfővel közölte egy német kormányszóvivő, aki a megbeszélés tartalmáról nem közölt részleteket. Merkel egy Európának szentelt berlini kulturális rendezvényen vett részt, amelyen jelen volt az Európai Bizottság elnöke is.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szombaton kiadott közleményében figyelmeztette Oroszországot, hogy mindannak, amit a Krímben tesz, „tökéletes harmóniában kell állnia Ukrajna szuverenitásával és területi épségével, valamint a fekete-tengeri flottára vonatkozó szerződésekkel. Egyben felszólította Moszkvát, ”tegye átláthatóvá krími csapatmozgásait, szándékait és céljait".

Francois Hollande francia államfő nyilatkozatában óvta Oroszországot egy esetleges katonai beavatkozástól. Hollande szerint a katonai erő alkalmazása súlyos veszélyt jelentene Ukrajna szuverenitására és területi integritására.

„Semmilyen ürüggyel nem lenne igazolható” egy külső katonai beavatkozás Ukrajnában – közölte szombat esti nyilatkozatában David Cameron. A brit kormányfő a Downing Street által nyilvánosságra hozott közlemény szerint a brit kormány e véleményét Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is tolmácsolta telefonon.

A brit miniszterelnök szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását Nagy-Britannia kérte, tekintettel a kibontakozóban lévő ukrajnai fejlemények súlyosságára.

Cameron közölte: a brit kormány növekvő aggodalommal figyeli az ukrajnai eseményeket. Hozzátette: mindenkinek gondosan mérlegelnie kell, hogy mit cselekszik, és nem a feszültség eszkalálódásáért, hanem enyhítéséért kell dolgozni. „A világ figyel” – hangsúlyozta szombati állásfoglalásában a brit miniszterelnök.

Szombaton Oroszország londoni nagykövetét is bekérették a brit külügyminisztériumba, hogy tájékoztassák az ukrajnai fejleményekkel kapcsolatos brit aggodalmakról.

William Hague brit külügyminiszter Londonban kiadott közleményében hangsúlyozta: potenciálisan súlyos veszélyt jelent Ukrajna szuverenitására a szombati orosz felsőházi döntés. Hague tudatta, hogy telefonon beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és az ukrajnai helyzet megnyugtatására szólította fel. „Elítélünk minden, Ukrajna elleni agresszív lépést” áll a közleményben. A miniszter azt tanácsolta a brit állampolgároknak, hogy haladéktanul hagyják el a Krím félszigetet.

Oroszország londoni nagykövetét bekérették a brit külügyminisztériumba, hogy tájékoztassák a brit aggodalmakról.

A Fehér Ház tanulmányozza Oroszország felelősségét

Az Egyesült Államok tanulmányozza Oroszország felelősségét abban, hogy esetleg orosz fegyveres erőket vetettek be Ukrajnában – áll a Fehér Ház szombati közleményében.

„Figyelemmel kísérjük a helyzetet, konzultálunk partnereinkkel és megvizsgáljuk Oroszország esetleges felelősségét, amelyről tegnap beszélt az Egyesült Államok elnöke” – áll Interfax-Ukraina hírügynökség által ismertetett közleményben.

Barack Obama amerikai elnök pénteken aggodalmát fejezte ki az Ukrajnából jelentett orosz katonai csapatmozgások miatt, és figyelmeztette Moszkvát, hogy minden ukrajnai intervenciónak „ára lesz”.

Ban Ki Mun azonnali nyugalomra és párbeszédre szólított fel

„A főtitkár megismétli felhívását Ukrajna szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartására. A nyugalom haladéktalan helyreállítását szorgalmazza, valamint azt, hogy minden érintett fél folytasson közvetlen párbeszédet a válság megoldása érdekében” mondta újságíróknak Ban Ki Mun szóvivője, Martin Nesirky.

A szóvivő szerint az ENSZ-főtitkár várhatóan rövid telefonbeszélgetést folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A szóvivő nem kommentálta az orosz parlament felsőházának szombati döntését.

Rasmussen: Moszkva tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitását

Oroszországnak tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását, területi egységét és határait – hangsúlyozta szombati Twitter-üzenetében Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.

Az atlanti szövetség első számú polgári tisztségviselője a feszültség azonnali csökkentését szorgalmazta a Krímben. Felszólította Moszkvát, hogy tartózkodjék a helyzet további élezésétől. Közölte, hogy a NATO-szövetségesek konzultálnak egymással, és szorosan összehangolják lépéseiket. A főtitkár nem közölt érdemi részleteket.

Az EUObserver uniós hírportál tájékoztatása szerint Linas Linkevicius litván külügyminiszter ezen túlmenően konzultációt kezdeményezett a NATO-partnerekkel az Észak-atlanti Szerveződés Szervezetét megalapító washingtoni szerződés 4. cikke alapján. E cikk arról szól, hogy a szövetséges felek konzultációt folytatnak egymással, ha bármelyikük véleménye szerint bármelyik szerződő fél területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.

A NATO az ukrajnai helyzet alakulásával kapcsolatban eddigi rendre azt hangoztatta, hogy a szövetség abban nem játszik semmilyen közvetlen szerepet.

Jagland: Meg kell őrizni Ukrajna területi épségét

Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára szombaton felszólított az ukrajnai válságban érintett minden felet, hogy ne élezzék ki a helyzetet.

„A fejlemények alakulása nagyon aggasztó. Felszólítok minden felet: ne élezzék ki a helyzetet. A feszültség amúgy is nagyon nagy a térségben” áll a főtitkárnak az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökséghez eljuttatott közleményében.

Jagland szerint „feltétlenül meg kell őrizni Ukrajna területi épségét és be kell tartani a nemzetközi kötelezettségeket”.