Nem tisztem Gömbös Gyulát szentként feltüntetni, de...
Tisztelt Uram!
Önnek igaza van, hogy Gömbös Gyula volt a kezdeti fajvédő mozgalmak egyik vezetője, de talán elfelejtette, hogy volt akkor egy aktív segítőtársa, bizonyos Bajcsy-Zsilinszky Endre -- írja a 168 Óra egyi olvasója.
Ön megemlíti Gömbös keményvonalas múltját, de miniszterelnöki beszédeiben a következőt olvashatta: „Nyíltan és őszintén azt mondom: revideáltam álláspontomat. A zsidóságnak azt a részét, amely sorsközösséget ismer el a nemzettel, éppen úgy testvérnek kívánom tekinteni, mint magyar testvéreimet. Én láttam a háborúban zsidó hősöket, ismerek olyanokat, akiknek arany vitézségi érmük van... És ismerek vezető zsidó férfiakat, akik velem együtt imádkoznak a magyar sorsért, és tudom, hogy a zsidóságnak azt a részét, amely nem akar, vagy nem tud beilleszkedni a nemzeti társadalmi közösségbe, elsősorban ők fogják elítélni.” (Gömbös Gyula miniszterelnök tizenkét beszéde)
Nem kívánom makulátlannak feltüntetni Gömbös Gyulát, tehát igaza van, hogy elsőként tárgyalt Hitlerrel. De:
1. 1933-ban még legfeljebb csak kevesen sejtették, hogy a hitleri uralom hova vezet. Hamisak azok az utólagos magyarázkodások, amelyek az ellenkezőjét sugallják.
2. Magyarország agrárország volt, a legnagyobb felvevő piac pedig tudtommal Németország. Tehát ha ki akartunk lábalni az akkori válságból, egyértelmű, hogy nem Izlandra vagy Albániába kellett utazni.
Ami Gömbös fajvédő múltját illeti: ugyanebben az időben a „demokrácia hazájában” külön vasúti várótermek voltak a fehéreknek és az afroamerikaiaknak. A „szabadság és egyenlőség hazájában” pedig milliókat gyilkoltak le vagy nyomorítottak meg osztályalapon.
Nem tisztem Gömbös Gyulát szentként feltüntetni, de a féligazság nem igazság.
Mészáros Károly
„proletárnacionalista”
Nagyacsád
