Nem díjazzák a melegeket

A női és férfi munkaerő fizetésében megmutatkozó diszkriminációról világszerte megszámlálhatatlan tanulmány született, a meleg munkavállalók javadalmazását azonban Franciaországban első ízben vette górcső alá két tudományos kutató. Vizsgálatuk legmeglepőbb felfedezése, hogy míg a férfi melegeket jelentős hátrány éri, a leszbikusokkal elnézőbbek a munkaadók.

2010. augusztus 31., 15:57

A magánszektorban dolgozó meleg férfiak fizetése átlagosan 6,5 százalékkal alacsonyabb, mint az ellenkező neműekhez vonzódó munkatársaiké – derült ki az Evry Egyetem két gazdaságpolitikai munkatársának 12 év adatait összehasonlító publikációjából.

A közszférában dolgozók esetében valamivel jobb a helyzet, ott csak 5,5 százalék a különbség, noha a munkaügyi kódex kifejezetten tiltja a munkavállalók közötti bármilyen hátrányos megkülönböztetést: a felsorolásban hangsúlyosan szerepel a szexuális orientáció alapján történő diszkrimináció tilalma is.

Thierry Laurent és Ferhat Mihoubi a francia statisztikai hivatal (INSEE) 1996-2007 közötti időszakra vonatkozó bér és kereseti kimutatásait vette alapul, s azt egy 904 fős, meleg férfiakból és nőkből álló reprezentatív minta adataival vetette össze.

A férfi melegekk bérezésében mért 6,5 százalékos hiány csak középátlagnak tekinthető – emelte ki Thierry Laurent – ez a különbség a magasabban iskolázottabbak és idősebbek esetében még nagyobb. A 45 éven felüliek körében – főleg a magánszektorban - 13 százalékos lemaradás tapasztalható.

A szakember szerint ez a megkülönböztetés különösen azért feltűnő, mert a homoszexuális népesség átlagos képzettsége magasabb, mint a heteroszexuális populációé: az előbbiek között a diplomások aránya 40 százalék, az utóbbiaknak csak 24 százaléka folytatott felsőfokú tanulmányokat.

A 35 év alatti korosztály érdekes módon védettebb, a szerzőpáros értelmezése szerint arra vezethető vissza, hogy ez a generáció elsősorban kérdőíves, anonim pályáztatás útján kerül állásba, így közöttük kevésbé “látható”, ki üt el a normálisnak tekintett átlagtól.

További tanulmányozást érdemelne az a kérdés, miért nem “büntetik” a munkaadók a leszbikus alkalmazottat is. Az ő esetükben ellenkező tendencia érvényesül: átlagosan 2 százalékkal több fizetést visznek haza, mint női munkatársaik. A jelenség megfejtésével még nem birkóztak meg a kutatók.


A francia vizsgálat készítői mindebből azt a következtetést vonják le, hiába vannak szigorú törvények arra vonatkozóan, hogy minden munkavállalót azonos jogok illetnek meg, a társadalomban, ha rejtetten is, tovább működnek az előítéletes reflexek.

A CSA közvélemény-kutató intézet 2009-ben végzett felmérésében például a versenyszférában dolgozók 28 százaléka vallotta be a kérdezőbiztosnak: ha tud róla, igenis “feszélyezi” kollégája mássága.

A tanulmány adatai azt valószínűsítik, hogy a fizetés mértékéről döntő főnökök, ha bevallják, ha nem, ugyanezt a feszélyezettséget érzik, amikor ugyanabban a munkakörben egyformán teljesítő, de egy bizonyos tekintetben különböző beosztottaik béréről döntenek.

A statisztika útvesztői

A mintavétel volt a legkomplikáltabb feladat, Franciaországban ugyanis, szemben például az Egyesült Államokkal, nem lehet rákérdezni az állampolgárok szexuális orientációjára . Ezért a francia kutatóknak speciális módszert kellett kidolgozniuk, hogy az INSEE adatbázisában hozzáférhető információtömeget módszeresen osztályozva eljussanak a vizsgálódásuk tárgyát képező csoporthoz, a közös háztartásban élő egynemű párokhoz.

A merítés végül arra a csoportra szűkült le, amely a lakhatási körülményekre, illetve életvitelre vonatkozó rubrikák közül a “baráti kapcsolatban” címkézést ikszelte be. A torzító tényezők kiszűrése érdekében ebből a csoportból kivették a közösen bérelt lakásban élő egyetemistákat, ipari tanulókat, nyugdíjasokat, valamint azokat a háztartásokat, amelyeknek havi jövedelme kevesebb, mint ezer euró.

A francia tanulmány eredményei nagyjából egybevágnak a hasonló tematikájú külföldi mérések adataival. Az Evry Egyetem munkatárai a véletlenszerűségek kizárása érdekében azonos nagyságú vállalatoknál azonos beosztásban dolgozó, egyforma képzettségű és ugyanolyan hosszúságú munkatapasztalattal rendelkező alkalmazottak keresetét hasonlították össze, s az összesítés során ugrottak ki a “megmagyarázhatatlan” fizetési különbségek.