Nagy a baj az Egyesült Államokban, a 70 ezer túladagolás és az öngyilkossági ráta miatt csökken az átlagéletkor
Hetvenezer ember adagolta túl magát 2017-ben, ami 10 százalékkal magasabb mint az eddigi, országos rekord - írja kormányzati statisztikákra hivatkozva az NBC.
A túladagolásos esetek mellett egy másik, szomorú adatot is közöltek, vagyis azt, hogy 3,7 százalékkal nőtt az öngyilkossági ráta. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a várható életkor is csökkent az Egyesült Államokban. 2017-ben ez 78,6 év volt, amely ugyan csak egy tized százaléknyi csökkenést jelent az előző évhez képest, de riasztó tendenciát jelez, jóléti államokban ugyanis inkább a fordítottja, azaz egytized százalékos emelkedés figyelhető meg évente.
A túladagolásos esetek többségéért ópiáttartalmú szerek, azaz heroin, OxyContin (Oxikodon), illetve szintetikus formájuk mint a fentanil- és tramadol-fogyasztás felelős. Összesen 30 ezer ember halált okozták ópiátok. Nyugat-Virginiában például 100 ezer halálesetre 57,8 túladagolás jut, Ohióban 46,3 és a fővárosban 44. Ami az öngyilkosságokat illeti az 1999-es 100 ezer halálesetre eső 10,4 öngyilkosság mára 14-re emelkedett.
Donald Trump amerikai elnök még márciusban jelentette be, hogy halálbüntetést kellene minden államnak kiszabnia a kábítószer-kereskedőkre. Több államban, köztük például Floridában jelenleg is érvényben van, hogy egy túladagolásos halál esetén esetén emberölésért vádat emelhet az ügyészség a dealer ellen. A Trump-adminisztráció ezt állami szintre emelné, és kissé homályosan fogalmazva, akkor tartaná indokoltnak a halálbüntetés kiszabását, amikor az „helyénvaló”.
Sokan vártak arra, hogy az elnök nem csak a a terjesztőkkel (akik sok esetben maguk is használók), és azok büntetésével, hanem a megelőzéssel és a gondok gyökerével, a függők kezelésével is foglalkozik majd, de ez egyelőre nem történt meg. Talán nem véletlen. Becslések szerint a már tarthatatlan helyzet kezelésére alsó hangon 50-100 milliárd dollár közötti összeget kellene fordítani a szövetségi költségvetésből. Ennyibe kerülne a ma már több millió függő kezelése és a prevenciós programok (2016-ban több mint 11 millió amerikai volt (vényköteles) ópiáttartalmú gyógyszerfüggő és közel egymillióra tehető a heroinhasználók száma. Ezzel szemben tízből csupán egy függő részesül kezelésben).
A krízis még a kilencvenes években Nyugat-Virginiából és Új-Mexikóból indult. A főként vidéki területekből álló államokban a lakosság nagy része a földeken vagy bányákban dolgozott. Ez a kemény fizikai munka komoly testi fájdalmakat okozott, az orvosok pedig ezt egyre többször erős, vényre kapható ópiáttartalmú gyógyszerekkel, OxyContinnal és Vicodinnal csillapítottak. Tették mindezt azért, mert az amerikai gyógyszeripari cégek teljes marketinget szerveztek ezeknek a nagyon erős narkotikumoknak, úton-útfélen reklámozták őket, na meg kedvező feltételeket kínáltak az orvosoknak arra az esetre, ha felírták a páciensnek.
Arra viszont senki sem figyelmeztette a betegeket, hogy ezek a szerek komoly függőséget okoznak, nem is tudták, hiszen nem telt el elég idő a tesztelésükkel. A széles körű – országos – marketingkampány a kilencvenes évek végére országszintűvé emelte a gyakori használatot, ennek következtében pedig a gyógyszerek ára magasabb lett, ami óhatatlanul egy olcsóbb verzió megjelenéséhez vezetett, az utcai alternatívához, a heroinhoz.
A 2010-es évekre egy új termék is került a piacra, egy szintetikus ópiát, a fentanil, amivel a túladagolások száma tovább növekedett. A fájdalomcsillapító – amelyet a kórházakban altatásnál használnak – hatása 50-szer erősebb a heroinénál. A fentanil nem Mexikó, hanem észak felől, Kanadából került az országba. A terjesztők eleinte gyakran a heroinba keverték (növelve annak hatását), a vevőknek pedig fogalmuk sem volt arról, hogy a „csomag” ezt a szert is tartalmazza. Ereje és ismeretlensége miatt kifejezetten halálos kombinációt alkotott.
