Modern partizánok: a titkos háború története a belarusz-ukrán határon

Amikor az orosz csapatok először áramlottak át a fehérorosz határon Ukrajnába a Kijev elleni villámháborúnak vélt támadásra, a régió kiterjedt vasúti hálózatát próbálták felhasználni, hogy azon utánpótlást és erősítést szállítsanak a frontra. Csakhogy az oroszok nem számoltak a fehérorosz vasúti szabotőrökkel – írta a Washigton Post. A februári invázió legkorábbi napjaitól kezdve a vasutasok, hackerek és disszidens biztonsági erők titkos hálózata akcióba lépett, hogy megbénítsa vagy megzavarja az Oroszországot Fehéroroszországon keresztül Ukrajnával összekötő vasúti összeköttetéseket, pusztítást végezve az orosz utánpótlási vonalakon.

A támadások Fehéroroszországon kívül kevés figyelmet kaptak, ennek oka az orosz támadás és Oroszország megalázó visszavonulása, illetve a tömegmészárlás nyomai. Elemzők szerint a heves ukrán ellenállás és a rosszul felkészült orosz erők taktikai hibái valószínűleg elegendőek voltak ahhoz, hogy meghiúsítsák Oroszország terveit. Viszont a fehérorosz vasúti szabotőröknek is szerepe lehetett a logisztikai káosz kialakulásában, amely gyorsan felborította az orosz terveket, és a csapatok a frontvonalakon élelem, üzemanyag és lőszer nélkül maradtak az inváziót követő napokban.

Alekszandr Kamyshin, az ukrán vasutak vezetője Ukrajna háláját fejezte ki a fehérorosz szabotőröknek.

„Bátor és becsületes emberek, akik segítettek nekünk"

 – mondta.

A támadások egyszerűek, de hatékonyak voltak, a vasút működéséhez nélkülözhetetlen jelzővezérlő szekrényeket célozták, számoltak be az aktivistahálózat tagjai. Napokig megbénult a vonatközlekedés, ami arra kényszerítette az oroszokat, hogy közúton próbálják meg feltölteni csapataikat, és hozzájárult ahhoz a fennakadáshoz, amely megakasztotta a Kijevtől északra lévő hírhedt 60 kilométeres katonai konvojt.

Nehéz megmondani, hogy a káosz mekkora része vezethető vissza a szabotázsnak, és mekkora része az oroszok rossz logisztikai tervezésének, különösen azért, mert a fehéroroszországi média nem tudósít függetlenül – mondta Emily Ferris, a londoni székhelyű Royal United Services Institute kutatója. De az automatizált jelzőberendezések nélkül a vonatok kénytelenek voltak lelassulni, és az egy időben a síneken közlekedő vonatok száma erősen korlátozott volt – mondta. „Tekintettel arra, hogy az oroszok mennyire függnek a vonatoktól, biztos vagyok benne, hogy ez hozzájárult az északon tapasztalt problémák egy részéhez. Lelassította volna a mozgásképességüket" – mondta. „Nem tudtak volna tovább nyomulni ukrán területre, és elakadtak volna az utánpótlási vonalaik, mert teherautókra kellett volna támaszkodniuk".

A támadások időt nyertek az ukrán csapatoknak arra is, hogy hatékony választ adjanak az orosz invázióra – mondta Jurij Ravavoi fehérorosz aktivista és szakszervezeti tag, aki a 2020-as fehéroroszországi kormányellenes tüntetések idején letartóztatással fenyegetve Lengyelországba menekült.

„Nem mondhatom, hogy mi voltunk a legfontosabb tényező, de fontos tégla voltunk a falban" 

– mondta.

A szabotőrök a fehérorosz történelem egy korábbi epizódjából merítettek ihletet, a második világháború idejéből, amikor a náci megszállással szemben álló fehéroroszok vasútvonalakat és pályaudvarokat robbantottak fel, hogy megzavarják a német utánpótlási vonalakat. A vasúti háborút, ahogyan azt ismerik, Fehéroroszország diadalmas pillanataként tisztelik, és az iskolákban úgy tanítják, mint az ellenállók által alkalmazott legsikeresebb taktikát, amely megkönnyítette a szovjet csapatok számára a németek kiűzését.

Nyolc évtizeddel később Oroszország fehéroroszországi jelenléte az, ami ellenérzéseket kelt sok emberben. Az ukrajnai invázió előkészítéseként több tízezer orosz katona Fehéroroszországba telepítése széles körű belföldi ellenállást váltott ki, és újraélesztette az Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök elleni 2020-as tüntetések során kialakult ellenzéki hálózatokat – mondta Hanna Ljubakova, egy Litvániában száműzetésben élő fehérorosz újságíró. Viszont a második vasúti háború jóindulatúbb formát öltött, mint elődje: a partizánok arra törekedtek, hogy ne ejtsenek áldozatokat, mondta Ravavoi. Ezért támadásaikat a berendezések megrongálására összpontosították, hogy megakadályozzák a vasút működését.

„Nem akartuk megölni az orosz hadsereg vagy a belorusz mozdonyvezetőket. Békés úton próbáltuk megállítani őket" – mondta. Természetesen a támadások szervezésében részt vevők nem hajlandók pontos részleteket elárulni arról, hogy hogyan és kik hajtották végre a támadásokat, a titoktartás szükségességére és a vasúti partizánok – ahogy a szabotőröket lazán nevezik – biztonsága érdekében. 

Három fő csoport vett részt, amelyek vasúti dolgozókat, a biztonsági erők disszidenseit és kiber-specialistákat képviselnek – mondta Alekszandr Azarov alezredes, egy Varsóban élő volt biztonsági tisztviselő, aki a Bypol nevű biztonsági erők csoportját vezeti. A partizánokkal szimpatizáló vasúti dolgozók kiszivárogtatták az orosz mozgások részleteit és a kulcsfontosságú vasúti infrastruktúra helyét a Vasúti Dolgozók Közössége nevű csoportnak, amely Telegram-csatornákon osztja meg ezeket. A helyszínen lévő támogatók összekapcsolódnak a támadások végrehajtásához, de nincs hivatalos parancsnoki lánc, mondta Azarov. A mozgalmunk nem központosított" – mondta.

„Nem mintha lenne egy vezetője az ellenállásnak. Ez horizontális, több tucatnyi csoport dolgozik a helyszínen".

A harmadik csoport, a Kiberpartisánok, száműzetésben élő fehérorosz informatikai szakemberekből áll, akik 2020-as csatlakozásuk óta számos kibertámadást hajtottak végre a fehérorosz kormány ellen.

A Kiberpartisánok indították az első támadást, az inváziót megelőző napokban feltörték a vasút számítógépes hálózatát, és már azelőtt megbénították a vasúti közlekedést, hogy az orosz csapatok átlépték volna a határt. A vasúti hálózat számítógépeibe való behatolás viszonylag könnyű volt - mondta Juliana Shemetovets, a csoport New Yorkban élő szóvivője -, mivel a vasúttársaság még mindig Windows XP-t használ, a szoftver egy elavult verzióját, amely számos sebezhetőséget tartalmaz.

Február 26-tól, két nappal az invázió kezdete után, a jelzőszekrények ellen elkövetett öt szabotázstámadás sorozatban szinte teljesen leállította a vonatforgalmat – mondta Szergej Voitekhovics, egy volt vasúti alkalmazott, aki jelenleg Lengyelországban él, és a Vasúti Dolgozók Közösségének egyik vezetője. 

Február 28-án kezdtek megjelenni a műholdfelvételek a 60 kilométeres orosz teherautó- és tankkonvojról, amely állítólag Fehéroroszországból Kijev felé tartott. Egy héten belül a konvoj teljesen elakadt, mivel a járművek kifogytak az üzemanyagból vagy lerobbantak. A fehérorosz hatóságok azóta intenzív erőfeszítéseket tettek a támadások megelőzésére és a szabotőrök levadászására. A belügyminisztérium elrendelte, hogy a vasúti infrastruktúra megrongálása terrorcselekménynek minősül, amiért 20 év börtönbüntetés jár.

Az aktivisták szerint több tucat vasúti dolgozót vettek őrizetbe, és telefonjaikat átkutatták, hogy bizonyítékot találjanak arra, hogy kapcsolatban álltak a partizánokkal. Az emberi jogi csoportok szerint legalább 11 fehérorosz van őrizetben, akiket azzal vádolnak, hogy részt vettek a támadásokban. Április elején a biztonsági rendőrség Bobruisk város közelében elfogott három feltételezett szabotőrt, és térden lőtte őket. Az állami televízió felvételeket sugárzott a vérző, bekötött térdű férfiakról, és azt állította, hogy a letartóztatásnak való ellenállás közben lőtték le őket.

Az Azarov szerint a lövöldözések elrettentő hatással voltak a szabotőrhálózatra. Fehérorosz csapatok járőröznek, és drónokat vetettek be a vasútvonalak megfigyelésére. „Túl veszélyes lett támadásokat végrehajtani" – mondta.

A rendőrségi lövöldözés idejére azonban Oroszország kivonulása a Kijev környéki területről már javában zajlott, és a Kreml bejelentette, hogy katonai erőfeszítéseit újra Ukrajna keleti részének elfoglalására összpontosítja. A Fehéroroszország felől Ukrajnába bevonult orosz csapatok többségét jelenleg a Pentagon szerint keletre csoportosítják át.

„Úgy véljük, hogy az oroszok feladták Kijev elfoglalását, mert az oroszok nem érezték magukat olyan biztonságban Fehéroroszországban, mint amilyenre számítottak" – mondta Franak Viacorka, Szvetlana Tihanovszkaja fehérorosz ellenzéki vezető szóvivője. „Az orosz katonák ezrei nem kaptak élelmet, nem kaptak üzemanyagot, és nem kaptak időben felszerelést".

Most a vasúti háború új szakasza kezdődhet. Az elmúlt napokban a vasutas aktivisták a Telegramon fényképeket tettek közzé a jelzőszekrények megrongálódásáról az orosz vasútvonalak mentén, amelyeket a csapatok Kelet-Ukrajnába való szállítására használnak. A támadásokat nem lehet függetlenül megerősíteni, de Voitekhovich azt állította, hogy a vasúti hálózat tagjai érintettek. „Fehéroroszország és Oroszország között nyitott határok vannak" – mondta.

(Kiemelt kép: Az orosz védelmi minisztérium által 2022. február 15-én, kedden közzétett felvételen látható, amint a Déli Katonai Körzet egységeinek katonái felpakolnak a vasúti szállítóeszközre, hogy az ukrán határon végrehajtott gyakorlatok befejezése után egy meg nem nevezett helyre induljanak. Fotó: EyePress News / EyePress via AFP)