Miért pont most robbantak ki a harcok?
Akár egy héten belül véget érhetnek a nagy hadműveletek Grúzia és Oroszország között a dél-oszétiai háborúban - mondta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem főmunkatársa az MTI-nek.
Tbiliszi meghátrált, a reguláris csapatai nem tudják felvenni a küzdelmet az orosz erőkkel, még akkor sem, ha visszatérnek a grúz katonák Irakból. Ezzel együtt kizárható, hogy az orosz erők a vitatott területeken túl Grúziába is bevonulnának. Oroszországnak nem célja a területfoglalás - hangsúlyozta Póti László. Az elhúzódó gerillaharcoknak is kicsi az esélye, de kisebb incidensek a háború után is lehetnek a határmenti területeken. A grúziai célpontok elleni orosz légicsapásokat azonban nem lehet kizárni - mondta az elemző.
A háború végével valószínűleg több orosz katona marad majd Dél-Oszétiában és Abháziában is. Ugyanakkor ők nem megszálló csapatokként maradnak, hanem az eddig is működő békefenntartó erők részeként - tette hozzá. Abháziából már korábban elmenekültek a grúzok, a háború után valószínűleg Dél-Oszétiában sem sokan maradnak közülük - húzta alá Póti László.
A szakértő a háború okait elemezve kiemelte: az elmúlt időszakban Oroszországnak és Grúziának is megváltozott az álláspontja Dél-Oszétiával kapcsolatban. Tbiliszi országegyesítő programba kezdett, Moszkva pedig - Koszovó függetlenedése után - eltért korábbi status quo-pártiságától.
Ennek ellenére mind Tbiliszi erőszakos fellépése, mind az erős orosz válaszcsapás váratlan volt. Egyrészt azért, mert a NATO-ba készülő Grúziának nem biztos, hogy használ a konfliktus a katonai szervezet decemberi csúcsa előtt. Másrészt az oroszok az elmúlt időszakban nem a katonai megoldást, hanem azt támogatták, hogy népszavazások útján erősödjön meg Dél-Oszétia és Abházia önállósága - mondta Póti László.
Persze mind a két oldal fel volt készülve az erőszakos megoldás lehetőségére, de azt nagyon nehéz megítélni, hogy miért pont most robbantak ki a harcok.
