Mi hangzott el a Bundestagban?
A Magyar Nemzetben – eddig ismeretlen honi német szerző tollából – sajátos „tudósítás” jelent a Bundestag képviselőinek egy múlt heti, a magyar médiatörvényről lefolyt vitájáról. A kommentárral vegyített zavaros írásból csak az nem derül ki, hogy bár a CDU/CSU képviselői valóban védték a magyar kormánypártot, ugyanakkor társaikhoz hasonlóan az EU-tól várják a döntést, amelyet a Merkel-kormány is szorgalmaz.
„Az SPD és a Zöldek határozati javaslata ebben az időpontban nem megfelelő – először meg kell várni az Európai Bizottság vizsgálatának eredményét” jelentette ki az ülésről a Bundestag honlapján olvasható tudósításban Johann Wadephul, a CDU egyik szónoka.
A határozati javaslat szerint „a Bundestag a konfliktus gyors megoldását várja a magyar kormánytól. Az EU válságban van és körültekintő, határozott vezetésre van szüksége. A médiatörvény körüli konfliktus azonban aláássa az elnökség iránti bizalmat és gyengíti annak cselekvőképességét”. A szocialisták és a Zöldek javaslatukban felszólítják az Európai Bizottságot: a lehető leggyorsabban bírálja el a médiatörvényt, bírja rá a magyar kormányt, hogy azt vonja vissza s terjesszen elő új, az EU jogrendjének megfelelő törvényt. Ha pedig ezt nem tenné meg - indítson ellene eljárást. Tekintettel arra, hogy a Bundestag mandátumainak harmadát birtokló CDU/CSU a javaslatot nem támogatja, annak elfogadására nem lehet számítani.
Árnyalt vita
A képviselők valóban hevesen – és árnyaltan - vitatták, helyes-e bírálni a magyar médiatörvényt, ám ennek sajátos háttere volt: az, hogy a marxista Balpárt képviselői voltak a leghevesebb kritikusok. Azoknak válaszolva védte a magyar ügyet még a liberális Stefan Ruppert képviselő is: „Magyarország barátaink közé tartozik, ilyen szidalmakat nem érdemeltek meg. Éppen Önöknek, az Önök múltjával, ügyelniük kellene arra, milyen hangot ütnek meg. Azt viszont ki lehet mondani, hogy a magyar médiatörvény egyes paragrafusai túlságosan is kitágíthatók”.
Kimaradt az ülésről szóló terjedelmes MN-irományból az is, hogy felszólalt az ülésen Werner Hoyer, a Külügyminisztérium (történetesen a liberális FDP-hez tartozó) államminisztere, aki a berlini hivatalos beszámoló szerint kijelentette: A kormány (amelyet ismeretesen a CDU vezet -a szerk. megj.) ebben a kérdésben világos álláspontot foglalt el. „A magyar médiatörvényt ott, ahol kiderül, hogy összeütközésbe kerül az európai értékekkel, módosítani kell. Most az EU feladata, hogy ezeket a kételyeket, együtt Magyarországgal és az EBESZ-szel, eloszlassa. Jóllehet nem szabad elhamarkodva ítélkezni, az Európai Bizottság részéről a helyes kérdéseket kell feltenni” fogalmazott a Merkel-kormány nevében felszólaló államminiszter.
Az SPD és a Zöldek elnökei és frakciója által jegyzett, az ülésen megvitatott parlamenti határozati javaslat egyébként leszögezi: a médiának a magyar törvényben rögzített ellenőrzése ellentétben áll az uniós szerződésben rögzített alapjogokkal, amelyek korlátlanul érvényesek valamennyi tagállamban. Emlékeztetnek arra, hogy a magyar határnyitás tette lehetővé a német újraegyesülést „s ez Németországot máig Magyarország iránti hálára kötelezi. Annál sajnálatosabb, hogy a magyar médiatörvény elfogadásával megsértették az európai értékrend alapjait s ezzel kockára teszik Magyarország jó hírét, amelyet több, mint 20 éve a szabadság és a demokrácia éllovasaként szerzett.”
