Merkel és Macron is egyértelműen megmondta, hogy 2020 után az EU-támogatásokat a szolidaritástól és a jogállamiság tiszteletétől teszik függővé

2018. február 23., 21:16

Szerző:

A 2020 utáni EU-s költségvetésben tükröződnie kell, hogy egyes országokra nagyobb migrációs nyomás nehezedik más tagállamoknál – jelentette ki Angela Merkel német kancellár Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők egynapos tanácskozását követően.

A német kancellár szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban esetlegesen tükröződő különbségek nem feltétlenül negatívak, ugyanis a migrációs nyomás miatt többletkiadással küzdő országok szempontjából pozitív előjelűek lehetnek. Mint elmondta, a csúcstalálkozó költségvetésről folytatott megbeszélés során ugyan szóba került, de nem alakult ki vita arról a német javaslatról, amely szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kellene a jövőben, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből, illetve betartják-e a jogállamisági elveket. Kijelentette, hogy a véleménye szerint az EU-s migrációs politikában való részvételhez kellene kötni a strukturális támogatások kifizetését, ugyanis bizonyos országoknak sokkal inkább érint a bevándorlási hullám, ezért több kiadásuk van az abból adódóan kialakuló válság miatt, mint másoknak. A terhek gyakran az ellátáshoz, elszállásoláshoz, képzéshez, oktatáshoz köthető pluszkiadásokat jelentenek - tette hozzá.

Orbán Viktor, Angela Merkel és Emmanuel Macron pénteken Brüsszelben
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök az ülést követően elmondta, meg kell fontolni azt a javaslatot, amely szerint az unió 2020 utáni költségvetésének tükröznie kell az elsőbbséget élvező, migrációs kérdés megoldása melletti elkötelezettséget. Emmanuel Macron francia elnök a találkozót követően kijelentette, nyilvánvaló, hogy az EU-s strukturális alapokból nem kell támogatnia azokat az országokat, amelyek nem tisztelik az uniós alapszerződésben foglaltakat. Az adóparadicsomnak számító uniós tagállamokat sem, sem pedig a szociális dömpinget „szervező" kormányokat, amelyek az adóztatás mértékének csökkentésével, illetve a bérekre és a szociális ellátásra vonatkozó szabályok lazításával igyekeznek erősíteni versenyképességüket.

Az Angela Merkel által említett német javaslat szerdán szivárgott ki. Tanúsága szerint Németország hajlandó lenne többet befizetne az EU kasszájába, mint eddig, de a strukturális és a regionális támogatások elosztásának feltételévé tenné, hogy a támogatott ország tiszteletben tartsa az EU alapértékeit és a demokratikus jogállami kereteknek és vegyen részt a menekültek befogadásában. Erre Szijjártó Péter külgazdasági és külügymininiszter úgy reagált, az EU-s források nem egy nagylelkű felajánlást jelentenek a nyugat-európai országok részéről, semmilyen politikai feltételt nem támaszthatnak, hiszen nem ajándékról van szó, ez egy szerződés alapján Magyarországnak járó összeg.

Arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hogyan készült a brüsszeli csúcstalákozóra, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Tavaly a második világháború óta a legjelentősebb mértékben emelkedett az antiszemita incidensek száma világszerte, különösen az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása, és az azt követő gázai háború óta - szögezte le vasárnap kiadott éves közös jelentésében a Tel-Avivi Egyetemen székelő Kortárs Európai Zsidóság Intézete és az amerikai Rágalmazás-ellenes Liga (Anti-Defamation League).