Megsértették a kínaiak érzéseit a Tajvani-szoros mindkét oldalán
Pekingben zokon vették, hogy a tajvani parti őrség vezetője a japán–tajvani halászati megállapodás aláírása után azt mondta, a közösen ellenőrzött zónába tévedő szárazföldi kínai halászhajókat ki fogják onnan utasítani.
A dokumentum lehetővé teszi a tajvani halászoknak a vitatott hovatartozású kelet-kínai-tengeri Tiaojü (japánul Szenkaku) szigetek közeli vizeken történő halászatot, s elfogadja a terület közös felügyeletét.
A kínai külügyminisztérium pénteken tiltakozott „Japán egyoldalú” lépése, vagyis a megállapodás ellen, hiszen Tokio az általa is elismert „egy Kína elv” szerint a Kínához tartozó Tajvannal kötött külön egyezséget. Ezért a tárca szóvivője külön is figyelmeztette a szigetországot.
Tajpej korábban közölte, továbbra is fenntartja, hogy a Tiaojü-szigetek Tajvan (Peking szerint a Kínai Köztársaság) területének részét képezik, de a vitás kérdés rendezését egyelőre felfüggesztik.
A Global Times című lap szerint a parti őrség parancsnokának szavai dühöt váltottak ki a szárazföldi kínaiakban, akik úgy tartják, hogy megsértették a kínaiak érzéseit a Tajvani-szoros mindkét oldalán.
A pénteki számban közölt írás amúgy a tajvani figyelmeztetést teljesen feleslegesnek tartja, hiszen a kérdéses térség ősidők óta a tajvaniak halászterülete, a korlátozások miatt ritkán járnak arra a szárazföldi Kína halászai. A múltban nem fordul még elő, hogy a tajvani parti őrség fellépett volna a szárazföldi halászok ellen – áll az írásban.
A lap úgy véli, hosszú távon Tajvan számára is az az előnyös, ha Tajpej és Peking mind több kérdésben azonos véleményen van, érdekeit így könnyebben lesz képes érvényesíteni. Tajvan nem elég erős ahhoz, hogy Japánnal megküzdjön – véli a szerző.
Peking álláspontja ugyancsak az, hogy a Tajvantól mintegy 186 kilométerre lévő szigetek geológiailag Tajvan szigetéhez, történelmileg és nemzetközi jogilag is Kínához tartoznak. Tajvant viszont Peking az egyetlen Kína elidegeníthetetlen részének tekinti.
A kérdéses öttagú szigetcsoportból három szigetet a japán kormány tavaly szeptemberben állami ellenőrzés alá vont. Peking és Tokio viszonyát azóta sodorta diplomáciai válságba a rendezetlen konfliktus, írja az MTI.
