Magyarország, Csehország és Lengyelország vétója meghiúsította az EU-s klímavédelmi célkitűzések elfogadását
Csütörtök este Magyarország, Csehország Lengyelország vétója miatt elbukott a javaslat, amely 2050-re karbonsemlegessé tette volna az Európai Unió tagországait, amivel a három kelet-európai országnak sikerült aláásnia a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről szóló globális célkitűzéseket, a párizsi klímamegállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítését is – írja a Reuters. A magyarok, a csehek és a lengyelek arra mondtak nemet, hogy a karbonsemlegesség szerepeljen az EU 2019 és 2024 közötti stratégiai programjában, amelynek a szövegébe ehelyett egy lábjegyzet kerülhet, hogy a tagországok „jelentős többségének” 2050-ig karbonsemlegességet kell elérnie.
– Üres szavak nem fogják újjáépíteni azt a házat, amelyet egy sárlavina sodort el, és nem adnak kártérítést a földművesnek sem, akinek a termését elpusztította az aszály
– kommentálta érezhető ingerültséggel a hármas vétót Sebastian Mang, a Greenpeace EU klímavédelmi tanácsadója. Lengyel részről Mateusz Morawiecki miniszterelnök azzal érvelt a 2050-es karbonsemlegesség ellen, hogy országának több brüsszeli pénzre van szüksége a szénen nyugvó ipara átállításához. Magyarország vétója egyébként kissé érthetetlen, azt legalábbis maga Orbán Viktor miniszterelnök is elismeri, hogy a klímaváltozás gerjeszti a migrációt, azt a jelenséget, amely ellen ő évek óta fennhangon küzd.
A magyar-cseh-lengyel vétó azért fájhat nagyon, mert amíg márciusban még csak nyolc EU-tagország biztosította a támogatásáról a karbonsemlegességet, az egymást érő klímavédelmi tüntetések közepette a számuk júniusig 25-re nőtt. A július 1-én kezdődő soros finn EU-elnökség egy prioritása a klímaváltozás elleni harc.
Magyarország már márciusban jelezte, hogy vétózni fog, és amúgy is az Orbán-kormány diplomáciájának egyik kedvenc allűrjéről van szó. Februárban Magyarország nemet mondott az EU közös menekültügyi álláspontjára is az EU és az Arab Liga csúcstalálkozója előtt.
