Magyarország amerikai szemmel
Amikor jó éve idekerült, André Goodfriend aligha sejthette, hogy mindmáig az amerikai külképviselet élén kell majd állnia, mert a törvényhozás késlelteti az új nagykövet kinevezését. A joviális amerikai így a kétoldalú kapcsolatok mind viharosabb szakaszában teszi a dolgát: Washington bírálja az Orbán-kormány tevékenységét, az egymondatos magyar válaszok szerint viszont a kritikáknak semmi alapjuk nincs.
– Rossz tréfaként megkérdezem: az ATV-nek adott interjúja óta szabadon mozog-e még Budapesten?
– Sok reakciót kaptam az interjúra, általában pozitívak voltak. Beszéltem azután a kormány képviselőjével is.
– Mondtak-e többet annál, mint hogy a bírálatnak nincs ténybeli alapja?
– Úgy hisszük, hogy a mi álláspontunk éppenséggel tények egész során alapul. Igen sok emberrel beszélünk, a civil társadalom képviselőivel és más országok diplomatáival is. Sokat tárgyalunk ezekről a kérdésekről a kormány képviselőivel is, különösen azóta, hogy az EBESZ-ben ismételten bíráltuk fellépésüket a civilszervezetek ellen. A mi felelősségünk, hogy meghallgassunk minden érdekelt felet, elemezzük a történéseket s beszámoljunk arról, amit saját szemünkkel látunk. Végső célunk pedig a párbeszéd, hogy tisztázhassuk ezeket a kérdéseket.
– Milyen párbeszéd lehet az, ha válaszul azt hallják, hogy hamisítanak, félrevezetik az amerikai elnököt?
– A kormánytól egyre azt halljuk, hogy fellépésüket a magyar jogrend megengedi, és hogy „a magyar nép nem tűrné el szabadsága bármilyen korlátozását”. Azaz: nincs alapja az állításnak, hogy lecsapnak a civil társadalomra. Mi erre azzal válaszolunk, hogy április óta vizsgálatok indultak különféle civilszervezetek ellen – ami tény. Ugyanakkor a kormány szóvivőinek nyilatkozatai, miszerint az olyan civilszervezetek, amelyeket nem a kormány, hanem az EU más tagországai vagy külföldi magánszervezetek finanszíroznak, bizonyos fokig külföldi ügynökök. Nos, ez megfélemlíti a civil társadalmat.
– Nyilván nem elégedettek az ilyen válaszokkal. De hogyan tovább?
– Magyarország demokratikus társadalom. Az embereknek szaván kell fogniuk a kormányt, és kimondani, hogy nem engedik korlátozni jogaikat, megkérdezni: hogyan történhetett meg mindez? A kormány a kétharmados többségét felhasználhatja arra, hogy megkíséreljen mindenkihez szólni, hogy összehozza a két tábort a valamennyiüket érintő kérdések megoldására. Segíthet ebben, ha bevonnak olyan független intézményeket, amelyek gondoskodnak a kormány elszámoltathatóságáról. Hogy mi fog történni, az attól függ, mit akar a magyar nép: mennyire kívánják az emberek, hogy kormányuk elszámoltatható legyen.
– Szép cél – de mihez kezdjenek kétségbeesett helyzetükben a civilszervezetek?
– Segíteni tudunk abban, hogy együtt tudjanak működni egymással, hogy legyen elektronikus kapcsolatuk, rendezhessenek tanácskozásokat, vagy tudunk segíteni a társadalomnak megkeresni annak a módját, miként tudja támogatni a civil szerveződéseket, s hogyan tudjanak létezni, ha nem fogadnak el pénzt sem a kormánytól, sem külföldről – de számíthatnak az emberek támogatására.
– Martonyi János külügyminiszter még 2010 nyarán közölte, hogy őszre előkészítik Orbán Viktor washingtoni látogatását. Azóta jó négy év eltelt. Mikor mehetne?
– Nem kaptunk ilyen megkeresést.
