Magyar látogató a harkivi börtönkórházban

Gurmai Zita szocialista párti EP (európai parlamenti) képviselő a napokban a vinnyicai nőszervezet meghívására Ukrajnába látogatott, és a programhoz kapcsolódóan kért – és kapott – lehetőséget a Harkiv melletti kacsanyivkai női börtön kórházában fekvő Julija Timosenko volt kijevi kormányfő felkeresésére.

2013. augusztus 1., 18:43

– Mi volt ukrajnai látogatásának a célja, és milyen tapasztalatokat szerzett a Timosenko asszonnyal lezajlott találkozón?

– A nők közéleti szerepvállalásáért harcolok Európában, így Ukrajnában is ez volt látogatásom alapcélja. Jó lenne, ha egy európai Ukrajnában az ukrán nők is európaiak lennének. Nem a félmeztelenül közbotrányokat okozó Feminre gondolok, hanem például a vinnyicai nőszervezetre, amely fiatal politikusokat nevel, vagy a harkivira, akik a vakok, gyengénlátók és egyéb egészségkárosultak beilleszkedését segíti. Ahhoz, hogy több nő legyen politikus, gazdasági vezető, főszerkesztő, miniszter vagy főorvos, példaképek kellenek. Ukrajnában én is ismerek nem egyet, ők erkölcsileg feddhetetlenek, műveltek, az ambícióik tisztességesek, a szerepvállalásuk átlátható. Julija Timosenko nem ilyen, és nem is ilyen idolokra van szükség.

– Kemény szavak! Ám előbb arról, hogy a kórházi találkozón esett-e szó a politikus asszony egészségi állapotáról? Hírek szerint Berlinből már korábban felajánlották, hogy egy német kórházban gyógyítanák...

– Az egykori miniszterelnök a találkozó alatt nem vetette fel esetleges külföldi gyógykezeltetésének kérdését. Ugyanakkor valóban eljött az idő arról dönteni végre, hogy Julija Timosenko engedi-e magát valamilyen módon alaposan megvizsgálni. Akkor kiderülhet betegsége – ha van –, és megfelelő gyógykezelést vagy műtétet hajthatnak végre rajta. Ha viszont nem engedi magát kivizsgálni, akkor visszakerül a büntetés-végrehajtási intézetbe, hogy leülje a bíróság által jogerősen megítélt éveket.

– De miért lenne jó az neki, ha továbbra is bizonytalanságban élne, és ebben tartaná szűkebb-tágabb környezetét?

– Főként a külföld miatt. Az Európai Unió egyes tagországaiban továbbra is az a vélemény a meghatározó, hogy Ukrajna addig nem lehet az EU társult tagja, amíg Timosenko asszony börtönben van. Most beszéltem vele, és már ő is úgy látja, hogy személye semmiképpen nem lehet akadály Ukrajna sorsa alakításának útjában. Sőt miniszterelnökként ő kezdte el a felzárkózást az unióhoz – mondta. Kifejezte óhaját, hogy „országa csatlakozzon az EU-hoz, mert ez Ukrajna közös kívánsága, és ez pártjának (Batykivscsina, magyarul Haza) legfontosabb célja”. Azzal is lényegében egyetértett, hogy közel 50 millió ukrán élete nem lehet kiszolgáltatva egy embernek – még ha nő is az illető. Márpedig ha ő is így látja, akkor EU egyes politikusainak is tudomásul kell venni: Ukrajna döntésébe ne szóljanak bele. Nem lehet zsarolniuk Julijával!

– Ámde nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a világban sokan hisznek Timosenko ártatlanságában...

– ... és bedőlnek a pártja által terjesztett propagandának, miszerint ő politikai üldözött, és az élete is veszélyben forog. Ezt Ukrajnában ma már egyre kevesebben látják így. Szinte közhelynek számít, hogy Lazarenkóval, a volt miniszterelnökkel ellopták az állam kasszáját. Azt is kevesen vitatják Ukrajnában, hogy gázügyekben visszaélt a hatalmával, Putyin orosz elnökkel előnytelen szerződésben állapodott meg, saját országát megkárosítva ez által – ezért került börtönbe. De akad ennél súlyosabb ügy is, az 1996-os Scserbany-gyilkosság. Ma már sok forrás utal arra, hogy Timosenkónak köze volt konkurense, Jevhen Scserbany korábbi kijevi parlamenti képviselő lelövetésének megrendeléséhez, megszervezéséhez és finanszírozásához. Időközben előkerültek dokumentumok, általa aláírt számlák, tanúk nyilatkozatai. Ezek és egyéb bűnügyek is sorakoznak a rovásán, amelyeket az ország törvényeinek megfelelően kell kezelni.

– E tények ismeretében mit szándékozik most tenni?

– Mindenek előtt tudatosítani, hogy Julija nem mártír, hanem egy bűneiért jogosan elítélt, és ezért politikailag súlytalan egykori közéleti szereplő, akinek korábbi „mennybemenetele” jelentős mértékben összefügg az Európai Parlamentben jelenleg többséget élvező Európai Néppárt szándékaival és támogatásával. Amióta azonban Timosenko asszony pártja az őszi választások kapcsán együttműködési megállapodást kötött a magát „Szabadság”-nak nevező ukrán – mondjuk ki: fasiszta – párttal, ez a politikai erő Európában szalonképtelenné vált. Az Európai Szocialista Pártnak és más progresszív erőknek meg kell találniuk a módját a Néppárt egyoldalú támogatásának helyre tételére. Úgy gondolom, hogy az ESZP Nőszervezetének elnökeként ezzel a látogatással a munkát elkezdtem. Szándékomban áll tapasztalataimról beszámolni a pártnak és a frakciómnak

Donald Trump amerikai elnök június 3-án bejelentette, hogy 25%-ról 50%-ra emeli az acél- és alumíniumtermékekre kivetett vámokat. A döntést Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára közölte, hozzátéve, hogy az elnök várhatóan még aznap aláírja a rendeletet.