Magyar jövőkutató Lipcsében

Jánszky 1973-ban Budapesten született. Ifjúságát a hidegháború időszakának jellegzetes családtörténete szabta meg: német anyjával és magyar apjával hatéves koráig Budapesten élt. A család kettészakadt, amikor 1979-ben az anya visszaköltözött az NDK-ba, de az apa nem kívánt családjával a fal mögé menni. A gyerek már az iskolában könnyedén, erőfeszítés nélkül oldotta meg feladatait, hamar megszokta, hogy a legjobb tanuló az osztályban. A különleges képességű gyerekeknek járó oktatásban részesült, majd az általános iskola 11-ik évében az úgynevezett diplomata osztályba került: az ország húsz legjobb, erre alkalmas diákját diplomatává képezték ki, Jánszky tehát egykor akár nagykövet lehetett volna. Ám történetesen az NDK utolsó ilyen osztályába került, amelyben mindössze két hónapot tölthetett – akkor következett a rendszerváltás. A fiatalember akkor 16 éves volt. Újságírást és politikatudományt tanult a lipcsei egyetemen. Utána szerkesztő és műsorvezető lett az ARD közszolgálati hálózat több stúdiójában, majd 23 évesen alkalmasint a közszolgálat legfiatalabb hír-főszerkesztője volt, az MDR Szputnyik stúdiójában. 1996-ban megkapta a szászországi Rádió-díjat, majd az internet mint tömegmédium megjelenésével a kétezres évek elején az MDR intendánsának szaktanácsadójaként dolgozott.

Amikor 28 évesen betöltött már rádióstúdióban minden lehetséges vezetői pozíciót – kivéve a programigazgatóét – és érdeklődött, hogyan alakulhat tovább a pályája, azt a választ kapta: közszolgálati rádiónál 45 éves kor alatt még senki nem lett programigazgató... Jánszky erre 2002-ben felmondta egyébként nyugdíjig szóló munkaszerződését és elment a lipcsei egyetem rádiójához igazgatónak, majd a berlini nemzetközi hírközlési kiállítás rádióját építette ki.

A fiatal újságíró korán megbízást kapott, hogy tanítsa az utánpótlást több egyetemen és a közszolgálati rádiónál, utóbb a lipcsei egyetem média- és kommunikáció-tudományi tanszékén működött. Később érdeklődése az újszerű vezetési módszerek felé fordult, és 2004 óta számtalan konferenciát szervezett. Jánszky igen keresett előadó, workshop-vezető, és több könyvben fejtette ki elgondolásait, amelyekben például vázolja, hogyan módosulnak a körülmények a német munkaerő-piacon és leírta, hogyan változtatja meg a technika és a globalizáció a német nagyvárosok mindennapi életét. Írt arról is, hogyan fogják a képernyők 2025 után döntően megváltoztatni az életünket: a vezető szerepet az elektronika játssza, amely megtanulja gondolatainkat is olvasni és megfelelő ajánlatokat tenni, illetve cselekedni. A bevásárlásnál telefonunkban összeállítjuk a listát, majd a rendelés gombjára nyomunk, utána már csak a szállítás következik, amelynek módját ugyancsak gombnyomásra kiválaszthatjuk.

Előadások, könyvek

Amint egy interjúban megfogalmazta: az egyik legfontosabb trend, hogy a következő tíz évben a német munkaképes emberek 40 százaléka 2-3 évenként változtatja majd a munkahelyét – és nagy valószínűség szerint lakóhelyét is. Az ilyen – úgymond “nomád” – munkavállalóknál erős a szükséglet, hogy ne állandóan kapcsolódjanak a tárgyakhoz, amelyeket használnak, A fiatal emberek a jövőben szívesen lemondanak például a saját mosógépről, és szolgáltatókra bízzák ezt a feladatot. A vállalatok, amelyeknél dolgozni fognak, általában nagyvárosokban lesznek, tehát az ott várható zsúfoltság, helyhiány intelligens megoldásokat kíván. Meg fog változni a személyszállítás is, tíz év múlva a taxikat önjáró autók váltják majd fel – véli Jánszky. Sok gazdasági ágban forgatják legkeresettebb könyveit: „2025 – így dolgozunk majd a jövőben” vagy a másikat: „2020 – így élünk majd a jövőben”.

Magdolna Wiebe