Lengyel lap a magyar kampányról

Jaroslaw Gizinski, a cikk szerzője szerint a kampány a várakozásokkal ellentétben meglehetősen unalmasan zajlik, a kormányzó Fidesz által diktáltak szerint. Az óriásplakátok szövege szerint a baloldal nem érdemel több esélyt, annak politikusai bűnözők és bohócok.

Az új választási törvény – amelyet 2011-ben hoztak – legfontosabb változtatása, hogy 200-ra csökkentette az egykamarás parlament képviselőinek számát és megszüntette a második választási fordulót. A képviselőknek kb. felét országos listáról választják, a többiek az egymandátumos körzetekben vívnak csatát a helyekért. Részt vehetnek a magyar választáson azok a személyek is, akiknek nincs állandó bejelentett lakóhelyük Magyarországon, azaz gyakorlatilag a szomszédos országokban élő kisebbségek, akik kettős állampolgársággal rendelkeznek.

Az ellenzék kritizálja a változtatásokat, amelyek szerinte a kormányzó pártnak kedveznek, például azzal, ahogy megváltoztatták a választási körzeteket. Ez azonban nem teljesen igaz – írja a jobboldali lap –, mert a különböző csoportosulások esélye alapvetően nem változott azon kívül, hogy kissé favorizálja a legnagyobb pártot. Végülis a reformra már régóta készültek az éppen kormányon lévők – teszi hozzá mentségül Gizinski.

Az 1989 óta hatályban volt választási törvény az egyik legbonyolultabb volt Európában, a 386 helyes parlamentet pedig egy 10 milliós országban semmi sem indokolta. Néhányszor megkísérelték megreformálni a rendszert, sikertelenül, mert ennek hibáira már a kilencvenes években felhívták a figyelmet a különböző európai intézmények – magyarázza az elemzés.

A módosítások egyike nagyon megkönnyíti új csoportok indulását. Országos lista állításának csak az a feltétele, hogy legalább 27 jelöltet kell indítani minimum 9 körzetben és Budapesten, ehhez 500 támogató aláírást kell szerezni – nyilatkozta a lapnak a Nemzeti Választási Iroda egyik munkatársa, Listár Dániel. – A nemzeti kisebbségek(köztük a lengyel is), amennyiben nem szereznek mandátumot, „szóvivőjüknek” kapnak helyet, aki szavazati jog nélkül képviselői jogokat kap.

A feltételek megkönnyítése miatt 31 szervezet jelentkezett, végül 18 teljesítette az elvárásokat, köztük olyan egzotikus pártok, mint A Rend, Szabadság, Jólét, Haza Nem Kiárusítható, az Elégedetlenek Pártja, vagy az Új Dimenzió Pártja. A politológusok szerint ezek alapítóinak elsősorban a pillanatnyi népszerűség számított, de az állami támogatás is.

Az új parlamentben mandátum szerzésére igazából négy szervezetnek van esélye: a kormányzó Fidesznek, a szocialisták és liberálisok blokkjának, a populista-xenofób Jobbiknak, és az öko-liberális LMP-nek. A Fidesz 91 hónapja megszakítás nélkül vezet a közvélemény kutatások népszerűségi listáin, így győzelme csaknem bizonyos, annál is inkább, mert az előrejelzések szerint a szavazatok 45-51 százalékára számíthat.

A magát a „hatalomváltás erejének” feltüntető balliberális blokkra a választók 25-30 százaléka akar voksolni. A legnagyobb talány a Jobbik támogatása, amelynek a felmérések 12-16 százalékot mutatnak, de a szélsőséges jobboldal hívei hagyományosan nem kérkednek nézeteikkel, amely megnyilvánulhat a nem megfelelően becsült támogatásban is. Bejuthat még a parlamentbe az LMP, amely a választási küszöb környékén egyensúlyozik.

Az ellenzék gyengesége jól látható – írja Gizinski. A szocialistáknak nem volt semmi kampányötletük, nem tudtak találni egyetlen hatásos jelszót sem, azon kívül, hogy a hatalmon levők hibáit sorolták. Ráadásul sokat ártottak a több hónapig tartó koalíciós egyeztetések, amelyek megmutatták a vezetőik közötti súrlódásokat. A választók számára ezek központi problémája az volt, hogy maguk közé fogadják-e a kompromittált egykori kormányfőt, Gyurcsány Ferencet, helyet kapjon-e választási listájukon az a személy, akinek stábjából sokan felelősek a 2006-2010-es válságért.

Nagy visszhangot kapott a Simon Gábor körül kialakult botrány is, aki az MSZP elnökhelyettese volt, és aki külföldi bankszámlán jelentős összeget titkolt el és nem világos pénzügyi akciókban vett részt.

A Fidesz szemére vetik ugyanakkor a kampány kisajátítását. – A Budapesten látható plakátok többségét a Fidesz állította, az ellenzéknek kevés anyaga van, az is rosszabbul látható helyeken – mondja egy budapesti menedzser. Az ellenzék azzal vádolja a kormányzópártot, hogy kihasználja kapcsolatait, pl. a Fideszt támogató reklámcégek révén, amelyek Simicska Lajos tulajdonában vannak, s amelyek nem egykönnyen engedik az ellenzéket vonzó helyszínekhez.

A Fidesz elkerüli a kampány spotokat érintő korlátozásokat is a kereskedelmi televíziókban. Ezekben ugyanis megjelennek „politikai hirdetések”, amelyek a kormány által elérteket magasztalják, és használják a Fidesz szimbólumait – a hivatalos álláspont szerint „ennek nincs köze a választási kampányhoz” – írta a Rzeczpospolita.