Lapszemle – Politico: Brüsszel szerint a homofóbia sem fér bele a jogállamisági keretekbe, lengyel városok támogatása úszott el

A Politico című amerikai portál európai kiadása úgy értelmezi az Európai Bizottságnak az LMBT-ellenes lengyel városokkal szemben meghozott döntését, hogy az figyelmeztetés nem csupán Lengyelországnak, hanem Magyarországnak és minden más olyan uniós tagállamnak, amely hajlamos lenne figyelmen kívül hagyni az alapvető jogokat – ha ezeket nem tartják tiszteletben, akkor nincs pénz. 

A büsszeli bizottság annak a hat lengyel városnak a programtámogatását utasította el, amelyek önkormányzatai a melegek jogait támadó állásfoglalásokat tettek, „LMBT-mentes” rendeletalkotást hirdettek. Az elutasítás indoka az volt, hogy a tervezett projektek megvalósítása során nem érvényesülne a diszkriminációmentesség követelménye. 

Mint a Politico írja, Dana Spinant szóvivő ezzel kapcsolatban újságírók előtt felolvasta főnöke, Ursula von der Leyen bizottsági elnök rövid nyilatkozatát, miszerint az Európai Unió alapvető szerződései minden európai számára biztosítják azt a jogot, hogy szabadon megválassza identitását, lakóhelyét, eldönthesse azt, hogy kit szeret. A bizottsági elnök a szóvivő szavai szerint leszögezte, hogy tovább fog törekedni az egyenlőség érvényesítésére. 

A Politico a bizottsági állásfoglalás kapcsán megállapítja: az elkövetkező hónapokban drámai viták várhatóak a jogállamiságról. A legutóbbi EU-csúcson ugyanis a tagállami vezetők megállapodtak abban, hogy jogállamisági mechanizmust alakítanak ki a költségvetési források, illetve uniós támogatások felhasználását illetően. A jogállami szempontok erőteljesebb érvényesítésének a hívei úgy értelmezik a döntést, hogy azzal megnyílt az út a cselekvés előtt, amit korábban akadályozott a teljes egyöntetűséget megkövetelő, vagyis minden tagállamnak vétójogot biztosító eljárásrend.

Törekvésük arra irányul, hogy előbb vizsgálják meg, érvényesülnek-e a jogállamisági követelmények, és csak azután fizessék ki a támogatást – szemben az eddigi gyakorlattal, miszerint előbb fizetnek, és aztán a megvalósítás áttekintésekor értékelik a jogállamiság érvényesülését. Spinant szóvivő szavaiból most az derül ki, hogy a brüsszeli bizottság – jórészt a diszkriminációmentesség jogállami kritériumára alapozva - Helena Dalli egyenlőségügyi biztos irányítása alatt átfogó cselekvési terven dolgozik, amit még az idén közzétesznek.

A New York Times hírül adja, hogy 96 évesen meghalt Martha Nierenberg, aki azzal vált ismertté, hogy évtizedeken át pereskedett, vívott jogi csatákat Magyarországgal a nácik által elrabolt műkincsek visszaszolgáltatása érdekében. Az ügy az amerikai bíróság előtt még ma sem zárult le. 

Martha Nierenberg a Weiss családba, Magyarország egyik leggazdagabb famíliájába született. Apai nagyapja Weiss Manfréd, a csepeli fémművek alapítója volt, anyai nagyapját, Herzog Mór Lipótot pedig Európa egyik legnevesebb műgyűjtőjeként tartották számon. Martha apja, Weiss Alfonz egyike volt a rokonság azon öt tagjának, akiket mintegy túszul visszatartottak a Harmadik Birodalomban.

Martha a családtagok és hozzájuk kapcsolódó személyek azon 42 fős csoportjához tartozott, akiket a németek engedtek Svájcba menekülni. Életük megmentésének az volt az ára, hogy hátra kellett hagyniuk vagyonukat, azon belül mintegy 2500 darab műkincset, részben értékes festményeket.

Martha 1945-ben eljutott az Egyesült Államokba, ott biokémikus lett, majd sikeres vállalkozó - férjével, Theodore Nierenberggel együtt alapították a háztartási eszközökre szakosodott Dansk Designs céget, amely a letisztult skandináv formatervezési stilust meghonosította Amerikában. 

A pereskedés negyven olyan festményért – Corot-, Velázquez-, illetve Courbet-képekért – folyik, amelyeket a magyar állam nem hajlandó kiadni. Martha Nierenberg unokája, Robin Bunevich szerint mintegy százmillió dollár értékű kollekcióról van szó. 

A Reuters hírügynökség egyik anyaga szerint a koronavírus-járvány nyomán mély szakadék keletkezett Észak és Dél között Horvátországban, ahol „békeidőben” a nemzeti jövedelem mintegy 20 százalékát közvetve vagy közvetlenül a turizmus adja. Délen, a máskor repülőgéppel, illetve sétahajóval turisták, illetve konferenciaturisták által is előszeretettel látogatott, festői Dubrovnik márványban tobzódó látnivalói panganak az ürességtől.

Az utazási szokások megváltozását alaposan megsínyli a térség. Hacsak augusztusban nem javul a helyzet, akkor a tavalyi forgalom 20-25 százalékát sem éri el idén Dubrovnik, ahol egyébként a látogatók nagy része jellemzően a szállodákat szokta megtölteni. Ezzel szemben a horvát tengerpart északi szakaszán, például az Isztriai-félszigeten, ahová viszonylag egyszerűen eljutnak gépkocsival is a német turisták, pezseg az élet, és a forgalom megközelíti a tavalyi 80 százalékát. A fertőzések számának az utóbbi időben tapasztalt növekedése inkább Zágrábot és az ország keleti részét érinti, a tengerparton nyaralók körében nem nagyon tapasztalható aggodalom – olvasható a Reuters helyszíni riportjában.