Lapszemlénk a világból – Bloomberg: Szlovákia nem lép arra a rebellis útra, mint Magyarország

A szombati szlovákiai parlamenti választás az európai fősodorban tartotta az országot. Eloszlatta azt a kockázatot, hogy Pozsony ugyanarra a rebellis útra léphet, amelyen két szomszédja, Magyarország és Lengyelország jár, illetve kiiktatta annak az esélyét, hogy szélsőjobboldali erő bekerülhessen a kormányba – így értékeli az amerikai Bloomberg hírügynökség a választás eredményét, az OLaNO nevű párt győzelmét annak kapcsán, hogy Zuzana Caputová bejelentette: a korrupció elleni fellépést hirdető OLaNO vezetőjének, Igor Matovicnak kíván kormányalakítási megbízást adni.

Matovic négypárti koalíció létrehozását tervezi az EU- és NATO-tag Szlovákiában – írja a Bloomberg, és nyugatbarát pártnak nevezi az OLaNO-t, amely elnevezés az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek rövidítése. Azt, hogy a párt jelentős arányú győzelmet aratott, az amerikai hírügynökség meglepetésnek tartja, és annak tulajdonítja, hogy az eddig kormányzó, Smer nevű pártot korrupcióról szóló állítások terhelték. A választás „azt mutatta, hogy hatalmas a vágy az igazságosság helyreállítására, és a korrupció elleni harcra. Hiszem, hogy a potenciális (koalíciós) partnerként szóba jövő pártok meg fogják ragadni ezt a lehetőséget” – idézi a Bloomberg az államfő szavait.

Caputovát szűk egy évvel ezelőtt választották szlovák köztársasági elnökké, és győzelme a Bloomberg megfogalmazása szerint nem csupán azt jelentette, hogy első ízben nyerte el nő ezt a tisztséget, hanem azt is, hogy kudarcot vallottak a nacionalista és euroszkeptikus erők. 

Az amerikai hírügynökség megjegyzi: a négypárti koalíciónak a 150 tagú pozsonyi törvényhozásban 95 mandátuma lenne, ami elegendő többséget jelent akár az alkotmány megváltoztatásához is – Szlovákiában ugyanis ehhez nem kétharmadra, hanem csak háromötödre van szükség -, ám kérdéses, hogy a lehetséges politikai és személyi ellentétek fényében mennyire lesz tartós egy ilyen kormány.

A fenyegető török lépések nyomán ismét az európai figyelem középpontjába került menekültkérdésben a bécsi Der Standard arról ír, hogy a két koalíciós párt, a Néppárt és a Zöldek között zajlik a birkózás, milyen közös politikai irányt dolgozzanak ki Ausztriában az előállt helyzetre. Sebastian Kurz, a néppárti kancellár arról beszél, hogy ha nem jár sikerrel az EU külső határainak a megvédése, akkor Ausztriának a saját határai megvédéséről kell gondoskodnia.

Sigi Maurer, a Zöldek egyik vezető politikusa azonban máshová helyezi a hangsúlyt: szerinte Európa akkor is  humanitárius jellegű felelősséget visel, ha az események a határaitól ezer kilométerre, Törökországban, illetve Szíriában zajlanak. Michel Reimon zöldpárti képviselő a Der Standardnak nyilatkozva azt mondta: „ha Karl Nehammer belügyminiszter képes néhány óra alatt rendőri erősítést küldeni a magyar-szerb határra, akkor Schallenberg külügyminisztertől is elvárhatjuk, hogy gyorsan humanitárius segélycsomagot állítson össze”. Werner Kogler, az Zöldek által adott alkancellár úgy vélekedett Erdogan török elnök magatartásáról, hogy az egyfelől a rosszindulat megnyilvánulása, másfelől azonban segélykiáltás is, és hogy életben kellene tartani a migránsok visszatartásáról Törökországgal kötött megállapodást.

A Politico című amerikai hírportál európai kiadása tegnap este kiegészítette kora reggel közzétett beszámolóját arról, hogy a közmédia újságíróinak azt is megmondják, hogy mely érzékeny kérdésekről írhatnak, melyekről nem. A lap – a hozzá névtelen forrás által eljuttatott, eredetileg MTI-szerkesztők által beosztottaikhoz intézett emailekben adott utasításokkal illusztrálta, miként tiltanak le olyan témákat, mint például Greta Thunberg megnyilvánulásai, illetve miként kötik különleges engedélyhez például a migrációs, a brüsszeli, az európai terrorizmus témákban készülő beszámolók publikálását, illetve miként tájékoztatják a munkatársakat emberi jogi szervezetek tevékenységéről szóló híradás mellőzéséről. 

Magyar újságírók már sokkal korábban is aggályokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy néhány érzékeny kérdéskör nem szerepel az állami tévécsatornák híradásaiban – teszi hozzá a Politico. A cikk kitér arra, hogy a médiával foglalkozó nemzetközi szervezetek szerint az állami média tartalomelőállítási mechanizmusa átláthatatlan, illetve, hogy a Médiatanácsban a Fidesz dominál. 

A Politico cikkének tegnap esti kiegészítése arról szól, hogy az MTVA nyilatkozatban reagált, mondván, az állami média tudósítással kapcsolatos döntései „a normál szerkesztési folyamat részét” képezik, és hogy ez az egész világon így van, a magyar állami média pedig a BBC szerkesztési elveit követi. Azt, hogy független magyar médiaintézmények a Politico cikke nyomán kérdéseket tettek fel, az MTVA „összehangolt támadásnak” minősítette. Az amerikai portál kitér arra, hogy Magyarországgal szemben az Európai Unióban az Európai Parlament által kezdeményezett eljárás folyik az alapszerződés hetedik cikke alapján a jogállamiság elleni támadások miatt. 2018 végén kormányellenes tüntetők követeltek tárgyilagos közmédiát az MTVA székháza előtt – emlékeztet a Politico, és felhívja a figyelmet arra is, hogy még az idén újrakezdi szolgáltatását a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adása, a független híradás érdekében, a dezinformáció ellen.