Lapszemle – Bloomberg: Putyin és Orbán is csak fekete-fehérben hajlandó látni a világot
A londoni székhelyű Reuters hírügynökség, a New York Times által is átvett tudósításában beszámol Varga Judit igazságügyi miniszter bejelentéséről, miszerint
június 20-ával meg kívánják szüntetni a koronavírus-járvány miatt elrendelt rendkívüli állapotot.
A kormány – írja a Reuters – előkészíti azt a javaslatot, amely véget vet az elítélő nemzetközi visszhangot kiváltott, rendeleti kormányzásról szóló felhatalmazásnak. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök időkorlát nélkül kapott lehetőséget a parlamenttől a törvényhozást mellőző, rendeletekkel történő kormányzásra.
Az amerikai Bloomberg hírügynökség szintén hírt ad a különleges jogrend visszavonásáról szóló tervről, de megjegyzi: az, hogy Orbán feladja a rendeletekkel való kormányzásra korlátlan időre szóló jogát, ami egyes bírálói szerint de facto diktatúrává változtatja az országot,
egyáltalán nem szünteti meg a kormányfő kezében összpontosuló hatalomkoncentrációt.
Még mindig a koronavírusnál maradva, sajátos értelmezését adja a járványkezelés különböző országokban eltérő mikéntjének a Newsweek amerikai magazinban Pete Seat, aki ifjabb George Bush elnök fehér házi szóvivője, illetve Dan Coats volt nemzeti hírszerzési igazgató és szenátor sajtómunkatársa volt, jelenleg pedig egy indianai kommunikációs cég alelnöke. Azt írja,
több kontinensen tapasztaljuk, hogy autoriter vezetők hasznot húznak a járványból, nacionalista és bezárkózó magatartást tanúsítanak.
Példaként említi Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnököt, Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, és Nicolas Maduro venezuelai államfőt. Keresvén azt, hogy vajon mi lehet a közös ezekben a vezetőkben, arra jut: az, hogy mindannyian az úgynevezett baby boomer generációhoz, vagyis a második világháborút követő, felívelő jóléti időszak népes nemzedékéhez tartoznak. Szerinte
ez a nemzedék csak fekete-fehérben hajlandó látni a világot, az ő felfogásukban csak nyertesek és vesztesek léteznek, szemben a későbbi időszakokban felnőtt nemzedékek tagjaival.
Putyin és Orbán a sportarénábanAz említett politikusokat sorra véve, a magyar miniszterelnökről azt írja a Newsweek vendégkommentátora: az 56 éves Orbán a világjárványt arra használta fel, hogy korlátlan hatalmat adjon önmagának, korlátlan időre – mintha az nem lett volna elég, hogy az évek során szétrombolta a független médiát, és megtizedelte a független igazságszolgáltatást.
A baby-boomerek által irányított országokban – állítja Pete Seat – lecsapnak az eltérő véleményen levőkre, míg
ott, ahol fiatalabbak állnak a kormányrúdnál, a járvány idején is következetesen védelmezik a demokráciát, és gyorsan, hatékonyan lépnek fel a vírussal szemben.
Ilyen országként említi Izlandot, ahol 44 éves, Új-Zélandot, ahol 39 esztendős miniszterelnöknő van hivatalban, Finnországot, ahol 34, illetve Kanadát, ahol 48 éves a kormányfő.
Antti Rinne SDP-elnök (k) és felesége, Heta Ravolainen-Rinne, valamint Dimitri Qvintus pártszóvivőEhhez a - nemzedéki alapon történő szembeállításra felépített - magyarázathoz a Newsweek kötelességének érezte a közzététel mellett hozzátenni: a vendégkommentárokban kifejtett gondolatok nem szükségszerűen tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
Még mindig koronavírus. A müncheni Süddeutsche Zeitung terjedelmes írásban foglalkozik azzal,
milyen összetett, egymásnak ellentmondó elemekből álló szempontrendszert kell figyelembe vennie Ursula von der Leyennek,
az Európai Bizottság elnökének, aki ma teszi közzé tervezetét arról, miként javasolja módosítani az EU 2021-27-re szóló, vagyis középtávú keretköltségvetését annak érdekében, hogy orvosolhassák a világjárvány okozta gazdasági válság következményeit is. A kulcskérdés – írja a Süddeutsche – az, hogy mennyi legyen a támogatás, illetve a hitel összege és aránya.
És végül lépjünk egy lépéssel túl a koronavíruson: a Frankfurter Allgemeine Zeitung arról ír, hogy Horst Seehofer német belügyminiszter és az Európai Bizottság között jelentős vita van a menekültügy kérdésében. Seehofer azt mondja, fél évvel azután, hogy munkához látott a von der Leyen által vezetett csapat, ő maga csalódott Brüsszelben, mert semmit nem halad előre az európai menekültjogi újraszabályozás ügye, holott égető szükség lenne olyan kérdések tisztázására, mint a menekültek tengeri mentése, a menedékjogi eljárás, illetve a migránsgyermekekkel való foglalkozás. A brüsszeli Bizottság azonban visszautasítja a bajor politikus szemrehányásait, és egyebek közt felhívja a figyelmet arra:
maga Németország is csupán 47 migránsgyereket volt képes eddig befogadni a görög menekülttáborokból, a megígért 350-ből – ami, ismerjük el, valóban nem grandiózus teljesítmény.
A cikk a menekültügy és az „egyirányú utcának nem tekinthető szolidaritás” kapcsán külön kitér arra, hogy a támogatásokat illetően a visegrádi négyek érdekeivel most szembekerül az a szempont, hogy a válság utáni újjáépítéshez a déli EU-tagországokban van szükség nagyobb összegekre.
