Kutatóközpont jön létre az orosz propaganda ellen EU- és NATO-tagokkal

Több uniós, illetve NATO-tagállam képviselői kedden aláírtak egy szándéknyilatkozatot arról, hogy a finn fővárosban létrehoznak egy kibervédelmi kutatóközpontot a hibrid fenyegetések elleni stratégiák kidolgozására.

2017. április 13., 06:17

A hibrid fenyegetések olyan katonai-politikai akciók, amelyek során az aktív fél egyszerre indít kibertámadásokat, propagandahadjáratokat, illetve dezinformációs kampányokat. Az ilyen támadások célja elsősorban bizonytalanság keltése, a társadalmi összhang és kohézió megbontása, a meglévő indulatok és félelmek felkorbácsolása, hogy a célba vett társadalom, ország tagjainak magabiztosságát és egységes fellépését gyengítsék, illetve új belső konfliktusokat hozzanak létre – írja az ITcafé.

Fotó: Laura Kotila / Prime Minister’s Office / Finnish Government

A European Centre of Excellence for Countering Hybrid Threats nevű központ létrehozásáról a szándéknyilatkozatot az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Svédország, Lengyelország, Finnország, Lettország és Litvánia képviselői írták alá, de a nyár közepéig még további országok fognak csatlakozni, hogy támogassák a tervek szerint az ősszel megnyíló központot. A szakembereket hálózatba szervező központ éves költségvetése kezdetben másfél millió euró lesz, ennek felét Finnország adja, a másik felét a támogató államok.

Az Oroszországgal 1300 km hosszan közös határral rendelkező Finnország tisztviselői korábban úgy nyilatkoztak: egyre erőteljesebb az országuk elleni orosz propaganda.

Az Egyesült Államokban az FBI több internetes behatolási kísérletet is tapasztalt az amerikai szavazói adatbázisokba. Mind a képviselőház, mind a szenátus hírszerzési bizottsága vizsgálódik az ügyben, hogy Donald Trump elnökválasztási kampányának munkatársai kapcsolatban álltak-e orosz tisztségviselőkkel.

Angela Merkel német kancellár korábban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az idei választásokat kibertámadások vagy dezinformációs kampányok révén próbálhatják majd meg befolyásolni az oroszok.

Denisz Smihal benyújtotta lemondását, de a hadiállapot miatt az ukrán miniszterelnök távozása nem vonja maga után a kabinet felmentését, a kormány egyelőre hivatalban marad.