Kormányváltás Svédországban
Vasárnap (szeptember 14-én) tartották a svéd parlamenti választásokat. A 83,3 százalékos részvétel mellett rendezett választásoknak egyetlen győztese volt, az összes többi párt vesztett híveiből.
Sokak reményével ellentétben nem tudta megugrani a 4 százalékos bejutási küszöböt a Feministiskt initiativ (Feminista Kezdeményezés) pártja, de ennél is nagyobb általános megdöbbenést keltett, hogy a legsikeresebb párt, az SD, Sverigedemokraterna (Svédország Demokratái) elnevezésű bevándorlásellenes, idegengyűlölő, rasszista párt az elmúlt választáshoz képest közel háromszorosára, 13 százalékra tudta növelni a táborát. Ám velük sem a jobboldali, sem a baloldali blokk nem hajlandó együttműködni.
A kampány három fő témája az oktatás, a – sokak szerint túlzottan liberális – bevándorláspolitika (Svédország csak ebben az évben nyolcvanezer menekültet fogadott Szíriából, Irakból, Afganisztánból) és a munkanélküliség volt. A nyolc éve kormányon lévő Fredrik Reinfeldt és konzervatív, négypárti koalíciós kormánya alatt csökkentették az adókat, ám ennek ára – többek között – a szociális kiadások, a munkanélküli-segély megnyirbálása volt, így Svédországban korábban soha nem látott módon kinyílt az olló a gazdagok és a szegények között. Bár az ország tehetséges pénzügyminiszterének, Anders Borgnak köszönhetően szinte észrevétlenül vészelte át a gazdasági válságot, a svédek mégis nemet mondtak a Moderaterna (Mérsékeltek) által vezetett kormányzásra. A legtöbbet (7 százalékot) éppen a miniszterelnök, Reinfeldt pártja veszített, de a négy évvel ezelőtti választáshoz képest mínuszos eredményt értek el koalíciós társai is, a Centerpartiet (a Centrumpárt), a Folkpartiet (a liberálisok), a Kristdemokrater (a kereszténydemokraták). Együttes eredményük: 39,3 százalék.
A vörös-zöldnek nevezett másik oldal, melynek tagjai a Socialdemokraterna (a szociáldemokraták), a tőlük is balra álló Vänster (Bal) és a Miljöpartiet (a zöldpárt) összesen 43,7 százalékot értek el. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyik oldal sem szerzett abszolút többséget a parlamentben, ezért kisebbségi kormányzás várható. Az új miniszterelnök a szociáldemokraták vezetője, az 1957-ben született Stefan Löfven, aki több évtizedes szakszervezeti múlttal rendelkezik, tehetséges tárgyalópartnernek tartják, ám parlamenti gyakorlata nincsen.
Elemzők szerint a Riksdag (a parlament) új kihívások elé néz a választási számok és mandátumleosztás (158 a baloldal, 142 a jobboldal és 49 az SD mandátumainak száma) eredményeképpen. Sokan azt jósolják, hogy szakítani kell az eddigi merev blokkpolitikával, és a két tömb kénytelen lesz egyes kérdésekben együttműködni.
Késő este Fredrik Reinfeldt miniszterelnök elismerte vereségét és bejelentette, hogy hétfőn (szeptember 15-én) benyújtja lemondását, és tavasszal megválik a pártelnöki tisztségétől is. A leendő miniszterelnök, Stefan Löfven megköszönte elődje munkáját, majd ígéretet tett arra, hogy nyolc év konzervatív kormányzás után új pályára állítja az országot, s minden erejével azon lesz, hogy a rasszista párt ne lehessen a mérleg nyelve.