Éhínség és szárazság pusztít Madagaszkáron, a hatása Magyarországot is elérheti
Tömegével indulhatnak meg a klímaváltozás miatt a fejlődő országok felé.
A világ történelemben először fordult elő, hogy az emberiség környezetszennyezése miatt érezhetővé vált a klímaváltozás közvetlen hatása. Madagaszkáron disztópikusnak tűnő, ám igenis valóság, hogy példátlan táplálék hiány pusztít az országban. Ez az első éhínség a világon, amelynek hátterében csakis az ember okozta globális felmelegedés áll, hatására pedig tízezrek érzik: sokan hónapok óta sáskákat, kaktuszgyümölcsöket kénytelenek enni. Az ENSZ szerint az elmúlt évtizedek legsúlyosabb szárazsága csapott le az országra, hatását pedig a rájuk zúduló menekült áradaton és lokális katasztrófákon keresztül érzik meg a fejlett országok.
A 24.hu részletes cikkben számolt be róla, hogy milyen hatásokkal lesz a napjainkban Madagaszkáron pusztító globális felmelegedés a Föld többi részére. Azt írták: Madagaszkár déli részén a mezőgazdaság alapját a bőséges monszuneső jelenti, az elmúlt négy évben viszont alig esett csapadék. A száraz esztendők végül meghozták kegyetlen hatásukat, mert a térségben a terméshozam drámaian lecsökkent, több tízezer ember a legsúlyosabb élelmiszer-bizonytalansági helyzetbe került, de az éhínség további százezreket, sőt milliókat, köztük rengeteg gyermeket fenyeget. Sokan már hónapok óta sáskákat, kaktuszgyümölcsöket és -leveleket, illetve hagyományosan a szarvasmarhák takarmányozására használt növényeket kénytelenek enni.
Szakértők azt mondták, a krízis tovább fog mélyülni az elkövetkező időkben és más is megérzi majd a hatását a madagaszkáriakon kívül. Kiemelték: a kutatók régóta figyelmeztetnek rá, hogy a globális felmelegedés ilyen következményekkel is jár, az érintett területek és populációk nagysága ráadásul egyre nagyobb lesz. Elmondták azt is, s jelenség a közeljövőben inkább a fejlődő országokban okoz majd gondot, a globalizált világban viszont a lokális katasztrófák a távoli térségeket is érintő láncreakciót indíthatnak be. Az éhínség erőforrásokért folytatott küzdelemhez, konfliktusokhoz, a fejlett államokra zúduló menekültekhez vezethet, ami jól jelzi: az éghajlati átalakulás az egész emberiség közös ellensége – emelte ki a cikk.
Az ENSZ szerint dél-madagaszkári Gran Sud régióban pusztító szárazság az elmúlt négy évtized egyik legsúlyosabbika. A szervezet Világélelmezési Programjának (WFP) becslése alapján a térségben nagyjából 30 ezren vannak jelenleg a legsúlyosabb, ötös szintű élelmiszer-bizonytalansági helyzetben. Az érintettek között nagyszámú gyermek van, akiknél az alultápláltság visszafordíthatatlan károkat idézhet elő. A szervezet számításai alapján a következő, a betakarítás és az ültetés közötti szezonban, a 2021 szeptembere és 2022 márciusa közé eső periódusban további 78,6 millió dollár értékben lenne szükség életmentő csomagokra. A helyiek ráadásul szinte semmit sem tettek a Föld felmelegedéséért: sok más fejlődő országhoz hasonlóan Madagaszkár kibocsátása is elhanyagolható. Az állam 2016-ban a világ teljes emissziójának csupán mintegy 0,01 százalékáért volt felelős – összehasonlításképp: az ekkor hasonló népességszámú Ausztrália esetében az érték ennek 116-szorosa, 1,16 százalék volt.
A portál hangsúlyozta, a krízis miatt már most tömegek kényszerültek elhagyni otthonaikat, rengetegen földjeiket eladva próbálnak élelemhez jutni, mások pedig a birtokokra beszökve igyekeznek lopni a megmaradt termésből. Sokan extrém, a hagyományos étrendbe nem tartozó táplálékok fogyasztásával küzdenek a helyzet ellen.
(Kiemelt kép: III. Klímasztrájk 2019.09.27. Fotó Merész Márton klíma föld klímaváltozás)
