Kimaradhatunk Európából?

Erős Európát! – ezzel a mondattal állt fel a római vacsoraasztaltól az uniót létrehozó hat állam – Olaszország, Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Luxemburg – külügyminisztere. Jelezték, szorosabb együttműködést akarnak.

Nyugaton kezd betelni a pohár: az ottani politikusok már az új schengeni övezet létrehozását is felvetették. Így lényegében kettészakadna Európa: a nyugati államok alkothatnák a szövetség magját, a keletiek pedig a perifériára sodródhatnak. A lavinát a migrációs hullám indította el, a keletieknek a nemzeti érdeket mindenek fölé helyező politikája, a kerítés, a közöny stratégiája.

De gondot okoz a keleti munkaerő Nyugatra vándorlása is. Anglia nehezen tűri a szociális rendszerét kijátszókat: reformokat követelnek, az unióból való kilépéssel, népszavazással fenyegetőznek. Az EU többi országa nem szeretne búcsút inteni Angliának, hajlandók elfogadni azt a brit követelést, hogy ne járjon azonnal szociális ellátás a szigetországba érkező munkanélkülieknek. A héten az uniós csúcson tárgyalnak a szociális ellátások kontrolljáról.

Ez érzékenyen érintheti a keleti országok kormányait, hiszen nagy számban vállalnak munkát Nagy-Britanniában magyar, illetve lengyel állampolgárok. Ők kint dolgoznak ugyan, de hazájukban szavaznak a választásokon.

Közben formálódik a keleti blokk is. Orbán Viktor magyar kormányfő a visegrádi országokkal, plusz Bulgária és Macedónia bevonásával próbál egységet gründolni a migránsok és a brit kérések ügyében. Európa keleti és nyugati fele távolodni látszik egymástól.

Vajon megvalósulhat-e a kétsebességes Európa, a nyugati államok mini-Schengenje?

– Az a célunk, hogy a brit ügyben közös visegrádi álláspont szülessen – állítja a 168 Órának Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szerinte Európának az az érdeke, hogy Nagy-Britannia bent maradjon az unióban. Emellett elvi kérdésnek tartja, hogy Magyarország kiálljon a Nagy-Britanniában tisztességesen dolgozó magyarok mellett.

– Természetesen elfogadjuk, ha egy uniós tagország meg akarja szüntetni a szociális rendszerével kapcsolatos visszaéléseket, de ezek nem lehetnek diszkriminatív szabályok – mondja Szijjártó Péter.

Brüsszel óv attól, hogy a brit módszert átvegyék más államok is: a Financial Times szerint Donald Tusk, az Európai Tanács vezetője beszélt erről. Azt ugyan nem mondta ki, hogy mely országokra gondol, de az újság az uniós vezetők nyilatkozataiból arra következtetett, hogy Olaszország, Lengyelország és Magyarország az EU megszorongatására állhat elő népszavazási kezdeményezéssel.

Ezt a magyar külügyminiszter cáfolja a 168 Órának:
– Mi nem akarjuk megszorongatni az uniót. Erős és stabil Európát szeretnénk – reagál Szijjártó Péter. Szerinte Magyarország nyílt, őszinte vitát akar arról, hogy milyen legyen a jövő Európája.

– Most az uniós vitákban az unionista és a szuverenista koncepció áll szemben egymással. Ez utóbbit vallja Magyarország is. Eszerint erős Európa csak erős tagországokkal tud kialakulni. Az unionisták viszont ugyanezt a célt gyenge tagállamokkal akarják elérni. Mi ezt visszautasítjuk – teszi hozzá.

Szijjártó Péter a kétsebességes Európa lehetőségéről azt mondja, az unión belüli integráció szintje már most is differenciált, hiszen az eurózónán és a schengeni övezeten kívül is vannak tagállamok.

– Az unión belüli integráció mélyítése nem hozhatja hátrányos helyzetbe az ezen kívül maradó tagállamokat. Az uniónak 28 egyenrangú ország szövetségének kell lennie. Számunkra elfogadhatatlan a „mini-Schengen” ötlete, erkölcstelennek tartjuk a felvetést, mert azok az országok maradnának ki belőle, amelyek erőnek erejével próbálnak megfelelni a schengeni övezet előírásainak – fogalmaz a külügyminiszter. – A közép-európai és a visegrádi országokkal együtt képviseljük azt a közös álláspontot, hogy erős tagországokra épüljön az unió, a gazdaságpolitikában fő szempont legyen a versenyképesség kérdése, az eurózónán belüli országok ne hozzák nehezebb helyzetbe az ezen kívüli álló tagállamokat, és erősítsük meg a nemzeti parlamentek szerepét.

Lapunk felvetésére, hogy a szocialista Ujhelyi István nemrégiben létrehozott egy egyesületet Európai Demokraták néven, mert attól tart, hogy a kétsebességes Európában Magyarországot kihagyják majd az egyre mélyülő szövetségből, Szijjártó így reagált:

– Ujhelyi István árnyakkal hadakozik, nem akarunk kilépni az unióból.
Szijjártó Péter azt is képtelenségnek tartja, hogy másodrangúak legyünk Európában: – Ezt a félelmet alaptalannak tartom.

– A kétsebességes Európa a leszakadást szimbolizálja. Ha az unió egyes országainak a gazdasága eltérő ütemben fejlődik, más a politika, nem hasonlóan gondolkodnak az emberek, akkor elveszhet minden, amire a rendszerváltozáskor vágytunk – fogalmaz a 168 Órának Jeszenszky Géza volt külügyminiszter. – Huszonöt éve nemcsak a politikai diktatúra ellen, hanem a jobb élet reményére is szavaztak az emberek. A kétsebességes Európát el kell kerülnünk, de a nyugat-európaiak sem gondolhatják, hogy az számukra előnyös.

Jeszenszky szerint a rendszerváltozás után születettek el sem tudják képzelni a diktatúra és a határellenőrzések légkörét, azt, hogy milyen volt a világ Schengen előtt.

– A visegrádi együttműködés egyik alkotójaként örülök annak, ha erősödik a szövetség. De ezt nem szabad abszolutizálni, hagyni, hogy a folyamat valamilyen módon az unióval való szakításhoz vezessen – mondja Jeszenszky Géza. Szerinte Európa fontos értéke a dialógus: nyugatiaknak és keleteiknek a migrációs válság kezeléséről, az oda vezető okok megszüntetéséről beszélniük kellene egymással:

– Miért elképzelhetetlen, hogy a visegrádiak és az úgynevezett mag-Európa ebben az ügyben egyetértésre tudjon jutni?
Felvetésünkre, hogy mintha a mostani diskurzust nem a dialógus jellemezné, a nemzeti érdek mindent felülír, úgy reagál: a hamisan értelmezett nemzeti érdekek vezettek a világháborúkhoz.

– Gazdasági érdekünk is az, hogy megállapodjunk és mindkét fél jól járjon. Úgy tűnik, ez a gondolkodás nem túl erős ma Magyarországon.

Cameron reformtörekvéseivel kapcsolatban úgy fogalmaz: az egyenrangúság elvéhez ragaszkodni kell, hogy a Közép-Európából érkező munkavállaló ne szenvedjen hátrányt a francia vagy angol munkással szemben.

– Ugyanakkor kezelhetetlen helyzet alakul ki, ha valaki azután, hogy megérkezik egy országba, rögtön munkanélküli-támogatáshoz, lakáshoz jut. Minden államnak magának kell megoldania a problémáit. Ha azokat külföldre exportáljuk – akár a munkaerő kiáramlásával vagy kerítéssel –, nem jó úton járunk. Racionális Cameron azon törekvése, hogy ne járjon meg nem szolgált előnyökkel a külföldre menetel – mondja Jeszenszky Géza.

Magyarországnak szerinte is az az érdeke, hogy a britek ne lépjenek ki az unióból.

„Kétsebességes vagy kétszintű EU létrejöhet, de nem a kelet–nyugati törésvonal mentén, hanem azért, mert az eurózónának tovább kell mélyülnie, miközben az azon kívüliek önállóságát az EU valamilyen formában elismerheti. Ennek a megoldásnak a csíráját az Egyesült Királyság és Dánia számára megadott felmentés hordozza, miközben az eurózónához már csatlakozott több keleti ország” – fogalmaz írásban Andor László közgazdász, az Európai Bizottság volt biztosa a 168 Órának.

Szerinte önmagában egy többsebességes EU gondolatától nem kell tartani, ha az jobban illeszkedik egy heterogénebb közösséghez, amely nem akar túl nagy, központosított irányító intézményeket. A brit pozíció újratárgyalása is egy kétszintű modell felé mutat, és ez esetben például Magyarország vagy Csehország, amelyek többször is a britek mellett foglaltak állást a korábbi vitákban, az úgynevezett külső körbe kerülhet. Ez azonban szerinte csak annyit jelent, hogy az adott ország nem része az eurózónának, és emiatt több minden – például a bankunió – nem kötelező számára, hanem szabadon választható.

Andor úgy véli, az elmúlt fél évben, és különösen a lengyel kormányváltás óta a migráció lett a fő visegrádi téma azért, hogy az Európai Tanács menekültügyi döntésének végrehajtását megakadályozzák.

„A fő probléma az, hogy az ellenkezést egy olyan kampány övezi, amely nem mentes az idegengyűlölettől, vallási intoleranciától, félremagyarázza a migráció jelenségét, és így árthat a hazai gazdaságnak és társadalomnak, valamint a külkapcsolatainknak is.” Ugyanakkor Andor szerint az EU intézményeinek mélyebb, szélesebb körű párbeszédet kellene folytatniuk a tagországokkal a bevándorlás és a szomszédsági politika összefüggéseiről annak érdekében, hogy az újabb kezdeményezések ne fussanak zátonyra. A volt uniós biztos arra figyelmeztet: Brüsszelből nem fogják jó szemmel nézni, ha a visegrádi együttműködést a jövőben is arra használják fel, hogy a segítségével konstruktív megoldásokat akadályozzanak.