Kilépés az EU-ból?
Tegnap elhangzott David Cameron, Nagy-Britannia miniszterelnökének várva-várt és az algíri túszdráma miatt egyszer már elhalasztott beszéde hazája és az EU viszonyáról. A beszéd hatalmas vihart kavart mind belföldön, mind külföldön.
A Bloomberg tévécsatorna londoni stúdiójában, világoskék hátterében ’Britannia és Európa’ felirat előtt állva, David Cameron így kezdte mondanivalóját:
„Európa jövőjéről akarok beszélni, de kezdjük a múlttal. 70 évvel ezelőtt Európát a háború szakította szét, s ezeknek a sebeknek a begyógyítása kétségkívül az EU legnagyobb teljesítménye. De mára megváltozott Európa legfontosabb célja. A béke megnyerése után a jólét biztosítása a fő feladata. Nem vagyok a brit elszigetelődés híve, de jobb megállapodást akarok Nagy-Britannia és egész Európa számára”, mondta.
Figyelmeztetett arra a három kihívásra, amely az EU előtt áll: az eurókrízis által kiváltott alapvető változások, Európa gyengébb versenyképessége és az EU intézményei és annak lakosai közötti távolság. „Az embereket egyre jobban irritálja, hogy a döntéseket tőlük távol hozzák meg. Ezt látjuk Athén utcáin, a berlini és a helsinki parlamentben.”
– Csökkenteni kell a bürokráciát és növelni a hatékonyságot – folytatta. Az EU-t olyan elvek jellemzik, mint a versenyképesség, a rugalmasság, a demokrácia és az igazságszolgáltatás. De az, hogy az eurózónán belüli országoknak közelebb kell kerülniük egymáshoz, nem jelenti azt, hogy az országoknak ugyanazt kellene tenniük.
Ha a briteket továbbra is kihagyják a megbeszélésekből, a vége az lesz, hogy az országot a kilépés felé sodorják. Új megállapodást kíván kötni hazája és az EU között, majd 2015 után – amennyiben a Toryk nyerik meg a parlamenti választást – 2017-ben népszavazást kiírni, hogy a lakosság véleményt alkothasson: akar-e az új feltételek mellett az EU tagja maradni? „1973-as belépésünket követően, utoljára 1975-ben tartottunk referendumot az EU-tagsággal kapcsolatban, így itt az ideje újra kikérni a britek véleményét az újonnan megállapodott feltételekről”, zárta szavait a brit miniszterelnök.
A konzervatív párt euroszkeptikusai üdvözölték David Cameron álláspontját. Egyes üzletemberek támogatták, hogy vita induljon Nagy-Britannia Európában elfoglalt helyzetéről, míg mások aggodalmukat fejezték ki. A parlamentben hősként fogadták a miniszterelnököt saját párttársai, s titokban arra buzdították, hogy „pálcával a kezében” induljon az új feltételek kialkudására, míg Ed Milliband, a Munkapárt vezetője annak adott hangot, hogy ők sohasem mennek bele egy ilyen népszavazásba. Később némiképp puhított álláspontján. A kritikusok többek között azzal érvelnek, hogy Cameron javaslata ötéves bizonytalanságot hoz, amely nem tesz jót a munkaerőpiacnak, a külföldi befektetők munkahely teremtési szándékának.
– Mel Brooks Fényes nyergek c. komédiáját juttatja eszembe, amikor a sheriff a halántékához tartja a pisztolyát, és azt mondja: ’ha nem teszitek azt, amit akarok, szétlövöm a saját agyamat’ – foglalta össze Tony Blair a BBC rádiónak Cameron kockázatos lépésének veszélyeit.
Természetesen éles kritika érte a brit miniszterelnököt külföldről is. – Ha az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, vörös szőnyeget terítünk az üzletemberek elé – mondta a francia külügyminiszter, Laurent Fabius. Az Európa Parlament elnöke, Martin Shulz szerint Cameron hazardírozik. – Készek vagyunk tárgyalni a brit kívánságokról – közölte Angela Merkel német kancellár –, de figyelembe kell vennünk, hogy más országoknak más kívánságaik vannak. Igazságos kompromisszumot kell találnunk. – Nem lehet mazsolázni az EU-ból – nyilatkozta a német külügyminiszter, Guido Westerwelle – Európának több integrációra van szüksége, nem kevesebbre. Cameron kijelentésére a Fehér Háznak is reagálnia kellett, mondván: „szerintünk az Egyesült Királyság erősebbé vált az EU-tagságának köszönhetően és az EU erősebb, ha az Egyesült Királyság az unióban marad.”
Ahogy belépni, úgy kilépni sem könnyű az EU-ból. Amennyiben egy ország önként a kilépés mellett dönt, azt be kell jelentenie az Európa Tanácsnak, mely a tagországok állam- és kormányfőiből áll. Ezután a tanács létrehozza a kilépésről szóló megállapodást, mely tartalmazza a további kapcsolat feltételeit, az ország részvételének lehetőségét a belső piacon, valamint a befizetések és a támogatások leépítését.
Az autonómiával rendelkező, ám Dániához tartozó Grönlandon kívül eddig még egyetlen független ország sem lépett ki az EU-ból.
