Kilépés az EU-ból?
David Cameron Nagy-Britannia konzervatív miniszterelnöke hozzálátott választási ígérete beváltásához. Legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak a szigetországban arról, hogy bent maradjanak-e vagy kilépjenek az Unióból. A kormányfő Chatham House-ban tartott tegnapi beszédében vázolta fel, hogyan képzeli hazája és az EU kapcsolatát a jövőben.
– Életünk legfontosabb döntése lesz – szögezte le David Cameron Nagy-Britannia jövőbeni EU-tagságáról szóló referendum kapcsán.
A brit kormányfő beszéde egyaránt szólt a saját lakossághoz és a többi európai fővároshoz. Ő maga az EU-tagság mellett áll, amennyiben a négy pontban összefoglalt követelményeiről sikerül megállapodni az Unióval.
– A tárgyalások kimenetele meghatározó lesz – mondta Cameron, és világossá tette, hogy ha a népszavazás eredménye nem lesz, akkor az azt jelenti, hogy Nagy-Britannia valóban kilép az Unióból, és nem azt, hogy újrakezdi a tárgyalássorozatot, ahogy ez történt más tagállamokban, ahol a választók nem Brüsszel akarata szerint szavaztak.
David Cameron brit kormányfő négy pontja:
1. A nem-euró országoknak ne kelljen fizetniük az euróval kapcsolatos problémákért és kapjanak garanciát a belső piacon történő további teljes jogú részvételre.
2. Az EU versenyképességét meg kell erősíteni, a szabályozásokat egyszerűsíteni kell.
3. A hatalmat Brüsszel újra ruházza át a nemzeti parlamentekre, a brit bírósági rendszert meg kell erősíteni és Nagy-Britannia számára garanciát kell biztosítani a Lisszaboni Szerződés alóli felmentésre, (amely a tagállamok egyre szorosabb együttműködését írja elő).
4. Más EU-országok állampolgárai korlátozott hozzáférést kapjanak a brit jóléti rendszerhez.
A miniszterelnök egy hatoldalas levélben megküldte követeléseit az Európai Bizottság elnökének, Donald Tusknak is.
Az azonnali nemzetközi reakciókból arra lehet következtetni, hogy az első két pontot nem lesz nehéz keresztülvinnie Cameronnak, ám a másik kettő akadályba fog ütközni. Az elképzelés szerint más EU-országokból érkező bevándorlók csak akkor férhetnének hozzá a brit segélyrendszerhez, ha már négy éve élnek a szigetországban. Nem nehéz kitalálni, hogy ez az intézkedés elsősorban a magyar, lengyel, cseh és litván állampolgárokat sújtaná, hiszen ők találhatók a legnagyobb számban Nagy-Britanniában.
– Nem akarjuk tönkretenni az EU-n belüli szabad mozgást, de a jelenlegi évi 300 ezer fős bevándorlás nem folytatódhat – fejtette ki álláspontját a miniszterelnök.
A várhatóan nehéz tárgyalások jövő hónapban kezdődnek a brüsszeli csúcstalálkozó előtt. Cameronnak egyfelől keményen kell tárgyalnia az Unióval, hogy megfeleljen az EU-val szembeni otthoni kritikus hangoknak, másfelől nem követelhet túl hangosan olyan reformokat, amelyek sohasem valósulhatnak meg.
Ha jól halad a kötélhúzás, meglehet, a referendumot már jövő nyárra kiírják, ha elakadnak, akkor legkésőbb 2017 végéig, ahogy az eredeti ígéret is szólt.
Kevés az idő, és sokak szerint lehetetlen a feladat. De ahogy Cameron mondta: „Kihívás, de nem Mission Impossible”.
Keressen minket a
Facebookon is!
