Ki áll az Orbán Viktor elleni cselszövés hátterében?
A lengyel sajtó eddig nem foglalkozott a Magyar Nemzet állításával, amely szerint a Bilderberg Csoport megbeszélésén felmerült a jövő évi magyarországi választások témája, most azonban a jobboldali napilap, a Rzeczpospolita cikke felteszi a kérdést: ki áll Nyugaton az Orbán Viktor elleni cselszövés hátterében?
Jarosław Giziński szerint Magyarországon nem szűnik a vita arról, hogy az európai döntéshozók megpróbálják tevékenységüket egyeztetni a Fidesz kormánya ellen.
A cikk úgy véli, a botrány a jobboldali Magyar Nemzet című lap múlt heti cikke kapcsán robbant ki, amelynek brüsszeli tudósítója az Európai Bizottság egy névtelenséget kérő olasz hivatalnokára hivatkozva azt jelentette, hogy a Bilderberg Csoport nem hivatalos találkozóján nagyon kritikus hangnemben tárgyaltak a magyarországi jobboldali kormányzásról.
Ez a csoport kb. 130 befolyásos személyből áll, akik évente találkoznak, hogy az aktuális általános problémákat megbeszéljék a formalitások mellőzésének légkörében. Éppen ezért nagy diszkréció övezi ezeket a megbeszéléseket, nem adnak ki semmilyen nyilatkozatot sem a médiának. Az idén a brit Watfordban, júniusban egy luxushotelben került sor erre a találkozóra.
A Magyar Nemzet informátora szerint ekkor felmerült a magyarkérdés, s a csoport tagjainak véleménye szerint a demokrácia Magyarországon sérült, és a jövőre esedékes parlamenti választásokat csalás is veszélyeztetheti – amelyet a hatalom készít elő az állampolgárok állítólagos megfélemlítésével. Orbán Viktor kormányának kritikájában a legaktívabb állítólag az EU igazságügyi biztosa, Viviane Reding volt.
A magyar cikk azt sugallja, hogy néhány kormányon kívüli magyar szervezet az USA-tól kap támogatást, s a tevékenységben, amely a polgárokat megfélemlíti, az ellenzék vezetői elkötelezettek. Első helyen Bajnai Gordont említik, aki baloldali miniszterelnök volt a 2010-es kormányváltás előtt, jelenleg az Együtt 2014 ellenzéki szervezet vezetője.
A watfordi konferencia híreit hivatalosan nem erősítették meg. Maga Reding tagadta, hogy a magyarországi választási tisztaságról lett volna véleménye, az azonban már más kérdés – írja a cikk –, hogy régóta ismert a Fidesz politikai gyakorlatával szembeni ellenszenve, amely miatt Magyarországon meg vannak győződve az ilyen állítások valószínűségéről.
A Magyar Nemzet információit a jobboldal politikusai komolyan veszik, Martonyi János külügyminiszter „nagyon komoly helyzetről” beszélt, Surján László, a Fidesz európai képviselője az ügyet „nagy botránynak” nevezte, Harrach Péter, a kormánykoalíció kereszténydemokrata pártjának frakcióvezetője élesen bírálta Bajnai Gordont, ugyanakkor – eredeti bejelentésének dacára – nem vádolta meg hivatalosan Magyarország kárára való tevékenységért.
Az ellenzék vezetői viszont elvetik a vádakat, mert szerintük azok nem igazolt pletykákon alapulnak. Az európai intézmények (különösen az Európai Parlament) baloldali és liberális köreinek idegenkedése a Fidesszel szemben tény, mégis a választási folyamatba való beavatkozás terve valószínűtlennek tűnik, arról nem is beszélve, hogy Nyugaton Mesterházy Attilát, az MSZP elnökét a baloldali körök nagyobb szimpátiája veszi körül, mint Bajnai Gordont.
Az ügy meggyőző bizonyítékok híján kizárólag belpolitikai viharként fejeződött be. Ugyanakkor a választási kampány egyik témája lehet – azé a kampányé, amely ténylegesen Magyarországon már megkezdődött – írja Giziński.
