Kétmillió fölött az ukrán menekültek száma

Mint a TASZSZ beszámolt róla, a legtöbben külföldön Oroszországban kerestek menedéket, 746 ezren. A második helyen a szintén Kelet-Ukrajnával, a harcok helyszínével szomszédos Belarusz áll 81,2 ezerrel. Németországba 4 600-an, Lengyelországba 3 600-an, Olaszországba 2 900-an menekültek. Az otthonát elhagyni kényszerült, de az országban maradt 1,35 millió ukrán közül 807 ezer nyugdíjas, 171 ezer gyermek és 57,5 ezer fogyatékkal élő.

A világszervezet menekültügyi főbiztossága szerint a helyzet jelentősen romlott az összecsapások júniusi kiújulása óta, nagymértékben a térségből való menekülést megnehezítő biztonsági intézkedések miatt. A hivatal arra is felhívta a figyelmet, hogy nehéz helyzetben van az ukrán menekülteknek nyújtandó anyagi segítséget illetően – az erre a célra igényelt 40,5 millió dollárból mostanáig csak 20,6 millió dollárt kapott meg.

Nehéz helyzetben vannak az Oroszországba menekült ukránok is. Mint Vlagyimir Putyin elnök a Konsztantyin Romodanovszkijjal, a szövetségi migrációs szolgálat vezetőjével tartott megbeszélésén elmondta, sokan közülük azért nem kapnak munkát, mert nem rendelkeznek állandó, bejegyzett oroszországi lakcímmel. Ezért meg kell találni a módját, hogy ezek az emberek munkához juthassanak, anélkül hogy problémákat okoznának az orosz munkaerőpiacon.

Jelenleg mintegy 2,5 millió ukrán tartózkodik Oroszországban. Az ENSZ által nyilvántartottaknál sokkal többen, mintegy 970 ezren érkeztek a hadműveletek elől menekülve. Közülük több mint ötszázezren folyamodtak ideiglenes tartózkodási és lakhatási engedélyért, ezek birtokában más igazolványra nincs szükségük a munkavállaláshoz – írta a TASZSZ.

Rajtuk kívül azonban akár az ötszázötvenezret is meghaladhatja a Délkelet-Ukrajnából érkezett és orosz területen bujkálók száma.