Kérdőjelek az atomstop körül
A németek 85 százaléka helyesli a politikusok elhatározását, hogy 2022-ig leállítják az ország valamennyi atomerőművét. A gazdaság viszont tiltakozik és nem-hivatalosan a döntéshozók is megvallják: nem az észzerűség, hanem a politika áll a drámai döntés mögött.
Nyílt titok, hogy a liberális FDP, a kereszténydemokraták koalíciós partnere, fékezni próbált. Azt szerették volna, ha nem jelölnek meg határidőket az egyes reaktorok leállítására, hanem csak általános határidőt szabnak meg. Angela Merkel kancellár kormány-többsége azt a javaslatukat éppúgy nem fogadta el, mint a másikat: hagyjanak 2022 után legalább egy atomerőművet tartalékban az esetre, ha áramellátási nehézségek lépnének fel. Az FDP ugyan kénytelen volt elfogadni a többségi álláspontot, de Christian Lindner, a párt főtitkára sietett leszögezni: ez „nem egészen” az ő politikájuk, hiszen olyan lépésekbe törődtek bele, amelyek ellentétesek a piacgazdaság törvényeivel. Amennyiben az atomerőműveket működtető energiaszolgáltatók elmaradt hasznuk miatt perlik az államot (amint már kilátásba helyezték), azért a CDU/CSU lesz a felelős, így Lindner.
Veszélyben az ipar versenyképessége
Nyíltan bírálja a döntést a gazdaság. Hans Heinrich Driftmann, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke szerint az atomenergiáról való lemondás veszélyezteti az ország iparát. Azzal ugyanis jelentősen drágul az energia, ami elsősorban a sok áramot felhasználó ágazatok, a vegyi -. a cement-, a műanyagipar versenyképességét súlyosan veszélyezteti. Driftmann szerint a törvényhozók elsietik a döntést, hiszen fontos kérdéseket még nem tisztáztak.
Időközben benyújtotta a számlát a mezőgazdaság is: a jelenleginél jóval magasabb térítéseket igényelnek, ha további területeket vesznek majd igénybe a szükséges új elektromos távvezetékek építéséhez.
Az FDP kereszténydemokrata partnereivel még tavaly ősszel nem hogy a leállítás, hanem az atomerőművek üzemidejének jelentős meghosszabbítása mellett foglalt állást. A 180 fokos fordulat a fukusimai tragédia után, a közvélemény hangulatára hivatkozva következett be. Nem kis szerepet játszhattak abban – legalábbis a CDU/CSU részéről – hosszabb távú politikai meggondolások is. Az FDP, amely csak nagyon korlátozottan képes választóinak érdekeit megjeleníteni a kormánypolitikában, egyre népszerűtlenebb. A vezetőválságon is átesett párt veszít a helyi választásokon s nem jutna be a Bundestagba, ha most lenne országos szavazás. Ugyanakkor a Zöldek példátlan mértékben előretörtek, mind a tartományi választásokon, mind az országos politikában. Így reális lehetőséggé vált a kereszténydemokraták és a Zöldek koalíciója a 2013-as parlamenti választások után
Nem fenyeget földrengés, még kevésbé cunami
Mindenesetre Norbert Lammert, a Bundestag higgadtságáról ismert elnöke figyelmeztetett: ilyen, több parlamenti ciklusra kiterjedő döntést csak úgy szabad meghozni, ha a kormányzó és az ellenzéki pártok egyetértenek. Mindkét kormánypártban vannak képviselők, akik ellenzik az atom-stopot, de kevesen. Az SPD nagy többsége várhatóan támogatja majd a döntést, akárcsak a Balpárt. Az utóbbiak egyébként azt igénylik, állítsák le már 2014-ig a reaktorokat és rögzítsék az alkotmányban is az atom-energia feladását. A kormány szándékai szerint a parlamenti döntéseket július 8-ig meghozzák.
Miközben nem egy kormánypárti politikus suba alatt megvallja: nincs meggyőződve annak helyességéről, még kevésbé sürgősségéről. A német atomreaktorok ugyanis a legbiztonságosabbak közé számítanak a világon – emellett Közép-Európában nem kell nagyobb földrengéstől tartani – cunamitól még kevésbé.
További írásokat olvashat Németországról a
