Kemény szankciók Magyarországgal szemben

„Ez nem büntetés, hanem ösztönzés annak érdekében, hogy Magyarország ismét úrrá legyen a költségvetési problémákon”. Ezekkel a szavakkal védelmezte Johannes Hahn EU-biztos az eddigi legszigorúbb szankciókat, amelyeket egy tartósan költségvetési problémákkal küszködő tagállammal szemben alkalmaznak. Szerdán az EU-Bizottság eldöntötte, hogy befagyasztja a kohéziós alapokból Magyarországnak adandó közel 495 millió eurós támogatást. E támogatás illetékese Johannes Hahn, osztrák EU-biztos. A támogatás az ország gazdasági teljesítményének az 0,5%-át teszi ki.

Ezzel első alkalommal alkalmazzák a megszigorított EU-s költségvetési szabályokat, amelyek az elmúlt év végén az u.n. „hatos csomaggal” léptek hatályba. Hahn rámutatott, hogy a Bizottság ezzel a lépéssel még nem merítette ki teljes egészében a lehetőségeit, mert ez az intézkedés csupán a támogatások 50%-t fagyasztja be. Az új szabályozás a teljes beszüntetést is lehetővé teszi. A támogatásokat ténylegesen csak 2013-től kezdődően szüntetik be. Ha az Orbán Viktor miniszterelnök vezette budapesti kormány még időben konszolidációs pályára állítaná a költségvetését, akkor az ország továbbra is élvezhetné az EU-s eszközökhöz való hozzájutás lehetőségét. Ezek a pénzek a közösség strukturális hátránnyal küszködő régióinak a fejlesztést szolgálják. Ebből az alapból jelenleg 15 ország kap jogos támogatást.

A szankcióknak Magyarország tartósan hiányos költségvetése az oka. Bár az ország nem tagja az euró-övezetnek, mégis be kell tartania a közös költségvetési szabályokat. A Bizottság álláspontja szerint a folyó évben Magyarország valószínűleg valamivel a GDP három százaléka alatt tudja majd tartani a megengedett új adósságot, de ezt egyszeri intézkedésekkel éri majd el. A magyar kormány már az elmúlt évben is egy trükkel oldotta meg a költségvetési problémáit. Ugyanis a nyugdíjalapok közszférába történő átirányítása nélkül a költségvetési hiány akár hat százalékot is elérhette volna. „Ez egyáltalán nem nevezhető fenntarthatónak” – mondta bírálóan az EU-Bizottság egyik szóvivője. Olli Rehn pénzügyi biztos kijelentette, hogy Magyarországnak most „ésszerű költségvetési politikát” kell folytatnia. Ezen kívül a kormánynak megfelelő makró gazdasági feltételeket kell teremtenie, amelyek lehetővé teszik a kohéziós alapokból származó pénzek hatékony felhasználását. Az EU-Bizottság már eddig is számos figyelmeztetést küldött Budapestnek azért, hogy az vegye végre kézbe a költségvetési problémáinak a megoldását.

„Megalapozatlan és nem fair’

Hahn EU-biztos „megfelelőknek és tisztességesnek” nevezte az új intézkedéseket. Budapesten mindenesetre további provokációnak tekintik a Brüsszelből érkező figyelmeztetést, miszerint lehetséges, hogy a támogatások jelentős részét befagyasztják. „Kormányunk nem tartja indokoltnak és tisztességesnek ezt az eljárásmódot, és ezért visszautasítja azt” – hangzott el az első reakciókban. A Bizottság figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a költségvetési hiány kevesebb lesz, mint amit maga az EU-igazgatás előre megjósolt. Magyarország kormánya mindent elkövetett, hogy megfeleljen az EU-hatóságok elvárásainak és terveinek.

Így az év kezdete óta Magyarország már második alkalommal került közvetlen összetűzésbe az EU-Bizottsággal. Az év elején a brüsszeli hatóságok három törvény miatt kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen. A törvények a jegybank-, a bírák- és az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkoztak. Egy héttel ezelőtt Orbán bejelentette, hogy részben eleget tesznek a brüsszeli hatóságok követeléseinek. Kormányának egy nem régen továbbított állásfoglalásában kijelentette, hogy törvénymódosításokra kerül sor. A kételyek egy részét azonban csak további magyarázatokkal akarta eloszlatni.

Fordította: dr. Gonda László