Káosz Európában

– Az ENSZ Biztonsági Tanácsa legutóbbi határozatával voltaképp engedélyt ad az Iszlám Állam elleni hadviselésre. Ön már többször is nyilatkozott arról: bombázással nem győzhető le a terrorizmus. A mostani franciaországi és mali terrorcselekmények, a brüsszeli teljes készültség kapcsán is ugyanezt gondolja? Elveti bármilyen katonai beavatkozás lehetőségét?

– Természetesen. A történelem során még soha, egyetlen problémát sem oldottak meg erőszakkal. Nézze meg, mi történt 2001. szeptember 11. óta: rendre ugyanazt a választ adja a terrorizmusra a Nyugat. Légi bombázásokat kezd, szárazföldi hadműveleteket indít. De ezzel épp az ellenségnek kedvez: a radikálisoknak a háborús készültség a céljuk. Szíria katasztrófája ennek az elhibázott politikának a következménye.

– Könyvében, Az iszlamista főnixben azt írja: fontos megérteni az Iszlám Államot, tudni kell beszélni velük...

– Igen, de kizárólag a diplomácia eszközei lehetnek célravezetőek.

– Akkor én is a történelmi tapasztalatokra hivatkozom: még soha egyetlen terroristaszervezetet sem sikerült tárgyalóasztalhoz ültetni a demokratikus felekkel. Van a megértésnek is határa?

– Mégis: kit nevezünk terroristának? Bizonyos szempontból Amerika alapító atyái is annak számítottak a maguk idejében. Persze abban önnek igaza van: nem valószínű, hogy az Iszlám Állammal tárgyalóasztalhoz ülhetne a toleráns oldal. Ugyanakkor maradtak még a térségben rivális vezetők, akikkel igenis egyezségre lehetne jutni fontos kérdésekben. Ám addig a diplomáciai út is el lesz zárva, amíg Európa nem rendezi a viszonyát Oroszországgal.

– Számos nemzetközi elemző is ugyanezt mondja. És nekem úgy tűnik: mintha a politika is erre törekedne. Bő egy hónappal ezelőtt az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker kifejtette: javítani kell az orosz–európai kapcsolatokon.

– Ez csak a felszín. A gazdasági szankciók továbbra is fennmaradtak. Nem állítom, hogy Oroszország mintaállam, ám akkor is rendezni kell a viszonyt vele. Persze nemcsak az EU-val, hanem a NATO-val is egyezségre kell jutnia Putyinnak, aki amúgy mindig is aggályosnak tartotta a katonai szervezet erődemonstrációit Oroszországgal szemben. Feszültségekhez vezet a NATO rakétavédelmi rendszerének tervezett kiterjesztése is. S amíg ezeket a kérdéseket nem rendezik, marad az ukrán–orosz ellentét. Minden összefügg mindennel, a világ már csak így működik.

– De miért megkerülhetetlen Oroszország a közel-keleti helyzet kezelésében?

– Mert Putyin Asszád rezsimjét támogatja. Az orosz szuperhatalom meggyőzése nélkül nem konszolidálható Szíria: csak Putyin közreműködésével tudják az európai államok elérni, hogy egy esetleges tűzszünet után zökkenőmentes legyen az Asszád utáni politikai átalakulás.

– Mindezek hosszabb távú megoldások. Ám az európai terrorfenyegetettség azonnali lépéseket igényel.

– Nincsenek azonnali megoldások. Ideig-óráig erősíthetők ugyan a terrorelhárító szervezetek, de csak akkor lehetnének valamelyest hatékonyak, ha minden egyes terroristagyanús emberre ráállítanának egy rendőrökből, titkosszolgálati szakemberekből és terrorelhárítókból álló stábot. Európának erre nincs forrása. A biztonsági készültséget sem lehet a végtelenségig fokozni. Támadások bármikor, bárhol lehetnek. Nem lehet rájuk felkészülni. Februárban Koppenhágában egy merénylő egy könyvesboltra lőtt, ahol vitaestet rendeztek a Mohamed-karikatúrák készítőjével. Erre előtte senki sem számíthatott.

– Franciaország mindenesetre rögtön lépett a párizsi merényletsorozat után: a haderő növelése mellett három hónapos szükségállapotot vezettek be, s François Hollande elnök alkotmánymódosítást tervez a terrorizmus elleni hatékonyabb fellépés érdekében.

– És ez mire megoldás? Úgy gondolják, nem lesznek újabb terrorcselekmények, ha korlátozzák a francia állampolgárok szabadságát? Épp ellenkezőleg: ez jelenti az igazi győzelmet az Iszlám Állam számára, ezt akarták elérni.

– Ön szerint akkor mit tegyenek az európai országok? Várjanak tétlenül a következő támadásig?

– Nézze, a mostani helyzet – 2001 óta – tizennégy év hibás nemzetközi politikájának következménye. Amit ennyi idő alatt leromboltak, nem építhető fel egyik pillanatról a másikra. Európa csakis akkor lesz újra biztonságos, ha sikeresen integrálja az ISIS ideológiájára vevő fiatalokat, s ezzel elvágja a terrorszervezet utánpótlását.

– Könyvében arról is ír: az Iszlám Állam nem „hagyományos” terrorszervezet. Ők tényleg államot alapítanak, és a fiatalokat egy új nemzet építésének ígéretével csábítják magukhoz. De milyen alternatívát nyújt a demokratikus Európa az efféle harcos utópiákra fogékony fiataloknak?

– A jelenlegi Európa semmilyent. A Nyugat mai hősei értékes példaképek helyett valóságshow-szereplők és hollywoodi celebek. A társadalomból kiszorultak számára ez nem alternatíva.

– Vagyis: kulturális forradalom a muszlim fiatalok integrálásának a módja.

– Igen, de sajnos a szándék hiányzik hozzá. Egész Európára igaz: a kormányok folyamatos választási kampányban vannak, nem foglalkoznak érdemi politizálással. Amúgy nem csak muszlim fiatalokról van szó. Nagyon sok európai tér át az iszlámra – ez is beszédes. Igenis fel lehet építeni olyan társadalmat, amelyben a kultúra, a szolidaritás és az etika az alapérték. Tudom, nehéz, és csak nagyon hosszú távon hoz eredményt, de nincs más lehetőség.

– Ha a szándék meglenne is rá, a képesség biztosan hiányzik. Példa erre, hogy mennyire nem tudott közös álláspontra jutni az unió a hónapok óta tartó menekülthelyzetben sem.

– Európában teljes a káosz. Kapkodnak a gyenge és alkalmatlan vezetők: nincs egységes közel-keleti stratégiájuk, és valóban, a menekültkérdésben is összezavarodtak. Németország szélesre tárja kapuit, majd váratlanul lezárja a határokat, ami bizonytalanná teszi a migránsokat, és ez újabb ürügy lehet a radikális iszlám szervezeteknek.

– Úgy érti: a rossz menekültpolitika csak erősítheti az Iszlám Államot?

– Így értem. Ha a fiatalok teljes bizonytalanságban és kilátástalanságban találják magukat, sokkal fogékonyabbak a radikalizmusra.

– Az EU tehetetlensége kapcsán sokan beszélnek az európai értékek alkonyáról. Ön is osztja az ezzel kapcsolatos aggályokat?

– Az Európai Unió mára nem több monetáris szövetségnél. Schengen is bármikor véget érhet.
Közös, hatékony forgatókönyv híján sötét korszak jöhet: a társadalmak militarizálása, rettegés a terrortól, elidegenedés egymástól.