Jönköping harangjai

A svédek minden évben nagyon várják a tavaszt. Április utolsó napján, Valborg estéjén hatalmas máglyákkal űzik el a telet, így május 1-jén már semmi sem áll a tavasz útjában, jöhet a munka ünnepe, a kikelet és a majális. Idén Jönköpingben a helybélieken kívül mások is várták ezt a napot: a Svédek Pártja nevű neonáci, rasszista tömörülés. Ideológiája nagy vonalakban egyezik a többi európai fajgyűlölő pártéval, azzal a különbséggel, hogy az antiszemitizmus nem szerepel az étlapjukon.

Az idei majális alkalmából felvonulást szerveztek a városban, amelyet a rendőrség a szólásszabadság és a gyülekezési jog nevében engedélyezett. A neonáci párt megmozdulásai korábban számos alkalommal zavargásokba torkolltak, ezért a rendőrség arra kérte Jönköping lakosait, hogy maradjanak otthon a felvonulás ideje alatt. Több se kellett a város lakóinak! A nácik masírozhatnak a városuk utcáin, anélkül hogy ők véleményt mondhatnának róluk?! Jönköping konzervatív helyhatósági képviselője hevesen tiltakozott, a lakosság ellendemonstrációt szervezett, az önkormányzat a városba vezető út mentén az autósokat köszöntő Isten hozott Jönköpingben-táblát kicserélte a Jönköping a rasszizmus ellen feliratú táblára.

Délelőtt mintegy 1200 ember részvételével ökumenikus – az evangélikus egyházzal, a pünkösdivel, a katolikussal és az Üdvhadsereggel közösen – istentiszteletet tartottak a Sofia-templom előtt az emberi méltóság tiszteletéért, a szeretetért és az emberek közötti egyenlőségért.

Amikor bemasírozott a városba a Svédek Pártja, 450 kivezényelt rendőr és az ellentüntetők hatalmas tömege várta őket. Ez utóbbiak csoportokban leültek az útra, így akadályozva a náci párt menetelését, amely emiatt kénytelen volt a tervezett helyett másik útvonalat választani. Ezt a játékot még néhányszor eljátszották velük a jönköpingiek, több útkereszteződésben is elállták az útjukat, s ezzel nevetségessé is tették a felvonulásukat. De számos csomóponton összetűzött a két tábor, repültek az üvegpalackok, helyenként tettlegessé fajultak a véleménykülönbségek. A rendőrség igyekezett elválasztani egymástól a két tábort, először bekerítették, majd elhurcolták az ellentüntetőket, de két személy így is megsérült a hatósági beavatkozástól.

Az antirasszistákhoz csatlakozott a Sofia- és a Kristina-templom is a maga módján. Az istentiszteletkor szokásos néhány perces harangozást nem hagyták abba, hanem az összecsapás ideje alatt – két órán át – tovább harangoztak. Amikor a neonácik egészen közel jártak hozzájuk, az összes harangot megkongatták, hogy elnyomják a rasszista csoport skandálását. Végül elült a vihar. A végeredmény: tizenhárom embert vettek őrizetbe rendbontásért és kilencvenen élvezhették a hatóság vendégszeretetét a felvonultatott rendőrségi járművekben.

A harangzúgás a régmúlt időkben a veszélyre figyelmeztetett. Jönköpingben utoljára 1939-ben kongatták órákon át a harangokat. Amikor elkezdődött a háború.