Jogi biztost az Uniónak
Magyarország, Románia Olaszország ügye mutatja, hogy az EU tehetetlen, ha valamely tagországában megsértik az alapvető emberi jogokat. Válasszon ezért az Unió független biztost, akinek intézménye folyamatosan figyelemmel kíséri a jogok érvényesülését, megsértésük esetén idejében figyelmeztet – adott esetben pedig szigorú rendszabályokat hoz. Ezt javasolja Michael Roth, a Német Szociáldemokrata Párt Európa-politikai szóvivője.
Az említett országok példája mutatja, mennyire tehetetlen az Unió, ha egy tagjánál megsértik a demokrácia alapelveit, ha veszélybe kerül a jogrend – mondotta Roth a ger-mania.hu-nak. A jelenlegi helyzetben vagy csak viszonylag jelentéktelen intézkedések lehetségesek – vagy a „politikai atombomba”, a tagállam szavazati jogának felfüggesztése. A valóságban azonban a kötelességszegési eljárásokkal ugyan büntethetik az uniós jogrend egyes pontjainak megsértését, ám ezekben az ügyekben általában csak a jéghegy csúcsát látjuk. Ugyanakkor az Alapvető Jogok 2009-ben érvénybe lépett Chartája csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor a tagországok az uniós jogot alkalmazzák: ha nemzeti jogkörbe tartozó kérdésről van szó, az EU-nak nincs jogi alapja a cselekvésre.
Az SPD – képviselő véleménye szerint az jelenthet megoldást, ha az Unió bécsi székhelyű, 2009 óta működő Alapjogi Ügynöksége „papírtigrisből” hatékony intézménnyé válik. A jelenleg perifériális hivatal élére az Európai Parlamentnek kellene a nagy pártpolitikai csoportok egyetértével, kétharmados többséggel, független vezetőt választania. Az Alapjogok Európai Képviselője nyolc évre kapna mandátumot. Feladata az lenne, hogy vezetésével intézménye az alapjogok megsértésének egyfajta előjelző hivatala legyen. Munkatársai állandóan figyelemmel kísérnék e jogok helyzetét, érvényesülését a tagországokban és tapasztalataikat évente kétszer nyilvános jelentésben tennék közzé. Ez lehetővé tenné, hogy idejében felfigyeljenek a kedvezőtlen, veszélyes jelenségekre s azokat nyilvánosságra hozva megakadályozzák a további negatív folyamatokat. Hasonló lenne ez az eljárás ahhoz, amikor a felvételüket kérő országokat évekig figyelik, amíg megszülethet a döntés belépésükről az Unióba.
Amennyiben az adott tagállam a korai figyelmeztetés ellenére sem változtat az Unió jogrendjét sértő gyakorlatán, az eddiginél szigorúbb, de a célt szolgáló szankciókat kellene alkalmazni. Így nem vonnák meg az uniós forrásokat, de a jogsértő kormányt köteleznék, hogy a források egy részét olyan programokra fordítsa, amelyek az alapvető jogok, a demokrácia erősítését szolgálják, mondotta el Michael Roth, az SPD Hessen tartományi főtitkára, aki javaslatát nyilvános vitára bocsátja.
