Jelölt egy ciklusra – Biden: a közszolgálat becsületbeli ügy
Az amerikai törvényhozásba 2018-ban kilenc színes bőrű nő került be, több, mint korábban bármikor. Volt közöttük, aki szinte forradalmi, szélsőbaloldali programmal indult. Más az elnökjelölti előválasztáson is bedobta a kalapját, és arra figyelmeztetett: saját párttársai között is akad, aki korábban fajvédőkkel működött együtt. A hetvenes években ellenezte az iskolabuszoztatást, azt, hogy az afroamerikai gyerekeket saját lakóhelyükről autóbusszal vigyék gazdagabb környékek jobb iskoláiba. Pedig Kaliforniában sokak sorsát változtatta meg az iskolabusz. „Az egyik én vagyok” – tette hozzá az előválasztási jelölt, Kamala Harris. Végül éppen az ellen maradt alul, akit bírált: a jelölést helyette Joe Biden nyerte el.
És tényleg, nem mindennapi panoptikum lenne, ha valaki összegyűjtené azok fényképcsarnokát, akikkel Joe Biden jó viszonyt ápolt. Első munkahelye egy híresen republikánus ügyvédi iroda volt; az elefántos párt tagságától valójában csak az mentette meg, hogy a republikánusok 1968-ban Richard Nixont indították. Őt az ügyvédjelölt emberként sem becsülte sokra, politikai szempontból is elutasította. Biden ifjú demokrata szenátorként viszont hallgatott a többség vezérére, Mike Mansfieldre, aki azt tanította neki: keresd meg politikus társaidban azt, amit becsülhetsz bennük. Ez az első ciklusát töltő törvényhozónak olyan jól sikerült, hogy a Jogi Bizottság befolyásos elnöke, James Eastland, aki történetesen tényleg fajvédő volt, nagyon megszerette, szárnyai alá vette a törekvő fiatalembert. Mondta is neki: segítek az újraválasztásodban. Ha akarod, úgy, hogy melletted kampányolok, vagy ha az jobb neked, akkor nyilvánosan támadlak majd. Azt sokan fogják szeretni! A szenátusban talán senkinek sem volt több barátja az ellentáborból is, mint a kedves modorú Joe-nak. A legendás háborús hőssel, a néhai John McCainnel híresen közeli viszonyban voltak.
Nem véletlen, hogy számos republikánus politikus, közöttük Colin Powell tábornok, exkülügyminiszter, vagy éppen George W. Bush volt elnök is Biden mellé állt a választási kampányban. A demokratákkal együtt úgy gondolják, hogy ő adhat igazi reményt az amerikai nemzetnek az egoizmussal szemben. Ő lehet annak a lecsúszó, elszegényedő alsó középosztálynak a reménysége is, amelyet elkábított a milliomos családban nevelkedett milliárdos Trump szózuhataga.
Kettejük közül persze az 1942-ben született Biden tudja, hogy milyen, amikor hó végére elfogy a pénz. Édesapja néhány rossz döntés után teljesen elszegényedett, és lakóhelyükön, a pennsylvaniai Scrantonban nem talált munkát. A család az anyai nagyszülőkhöz költözött, és az ötvenes években nehéz körülmények között élt, míg át nem költöztek Delaware államba, ahol az idősebb Joe használtautó-kereskedést nyitott. A család végre megkapaszkodott a középosztályban.
Joe, aki dadogásáról a tükör előtti versszavalással szoktatta le magát, elszánt volt a tanulásban, de az amerikai futballban és a baseballban is: az ő társadalmi helyzetében különösen nagy szónak számított, hogy évfolyama diákönkormányzati elnöknek választotta. A mélyen hívő katolikus fiatalember még egyetemistaként nősült 1966-ban, két év múlva megszerezte jogi diplomáját, és aztán szép sorban évenként érkeztek a gyerekek: két kisfiú után egy kislány.
Joe Biden életében egymást váltották az elképesztő sikerek és a tragédiák. 1972 novemberében szinte esélytelenként jutott be a szenátusba, amiben nagy szerepe volt fáradhatatlanságának és az ellenállhatatlanul bájos családnak. Decemberben – épp a karácsonyi vásárból hazatérőben – felesége, Neilia és egyéves kislánya, Naomi autóbaleset áldozata lett. Kórházba került a két fiú, Beau és Hunter is. A szenátor őket naponta látogatta, háromórás úton ingázva Delaware és Washington között, miután Mansfield lebeszélte arról, hogy a csapás miatt lemondjon. Joe Biden 1977-ben nősült újra. Nászútra pedig barátja, Tom Lantos tanácsára Európába utazott: az akkor egzotikus célpontnak számító, magyarországi Balatonfüredre.
Joe Biden idősebb fia, Beau szép pályát futott be. Sokszor kitüntetett katonaként Irakban szolgált, majd apja nyomába lépve politikus lett. Delaware igazságügy-minisztereként már őt is lehetséges jövendő elnökjelöltként emlegették, amikor 2013-ban agydaganatot állapítottak meg nála; két év múlva meghalt.
Joe Biden harminc éve tűzte ki maga elé a célt, hogy egyszer elnök legyen. 1988-ban megnyerő fiatal jelöltként jól indult, de plágiumbotrányba keveredett. Egy beszédében a brit munkáspárti vezér, Neil Kinnock fordulatait használta, ezt azonban nem közölte hallgatóságával. A bakit talán még el lehetett volna simítani, de néhány nap múlva kiderült, hogy a jogi egyetemen is megfelelő hivatkozások nélkül adott be egy dolgozatot. Delaware Legfelsőbb Bíróságának a szakmai felelősségi ügyeket vizsgáló bizottsága később megállapította, hogy az írás szerzője ezzel nem követett el jelentős vétséget, addigra azonban a jelöltség már elúszott. Biden másodszor Obama ellen maradt alul, a harmadik alkalom 2016 lett volna, amikor fia halála miatt mondott le az indulásról. Beau betegsége idején az alelnököt főnöke támogatta, Obama óvta meg az érzelmi összeomlástól. Barátságuk annyira erőssé vált, hogy a sajtóban csak „brománcként” emlegették.
Joe Bident évtizedek óta kiemelkedően sikeres „dealmakerként”, bonyolult és reménytelennek látszó megállapodások kovácsaként tartják számon, legyen szó támadófegyverek betiltásáról, az ukrajnai tűzszünetről vagy a költségvetés elfogadtatásáról. Támogatói szerint ő az, aki elég centrista ahhoz, hogy hozzá pártolhassanak át azok a szavazók, akik csalódtak Trumpban, de baloldaliként a radikális demokraták sem vonják meg tőle támogatásukat. Azt mondják róla, hogy Franklin D. Roosevelt óta ő lehet a legprogresszívebb jelölt.
Igaz, a demokraták választottjának vannak nagyon is gyenge pontjai. Időnként például olyasmit mond, hogy százszor is megbánja. A „bidenizmusok” között az egyik legkínosabb az volt, amikor egy általa nagyra tartott helyi politikust megtapsoltatott a közönséggel, és többször is felszólította, hogy álljon fel, mutassa meg magát. Az illetőről egyébként közismert, hogy hosszú évekkel ezelőtt kerekesszékbe kényszerült. Bidennek magyarázkodnia kellett azért is, hogy több nő megvádolta: „illetlen módon” érintette meg őket. Az elnökjelölt azzal védekezett, hogy a társadalmi szokások változóban vannak, erre a jövőben jobban figyel majd. Lám, 77 évesen sem késő újratanulni a nemek közötti érintkezés szabályait! Természetesen Biden kora is elgondolkodtathatott számos szavazót: ilyen korú embert Amerika még sohasem választott meg. Persze Donald Trump is idősebb, mint bárki volt eddig újraválasztása idején.
A demokrata elnökjelölt elleni republikánus támadások visszatérő témája, hogy fia, Hunter Biden 2014 és 2019 között az ukrán Burisma energiaipari cég igazgatótanácsának tagja volt. Ráadásul akkor is, amikor édesapja alelnökként irányította az Egyesült Államok Ukrajna-politikáját. Ez ügyben kétszer is vizsgálódott republikánus vezetésű kongresszusi bizottság. A törvényhozók ugyan problematikusnak minősítették Hunter Biden szerepét, de úgy ítélték meg, hogy posztja nem volt hatással az amerikai külpolitikára, visszaélés nem történt. Ez az ügy azonban Donald Trumpra ütött vissza, aki 2019-ben telefonon próbálta rávenni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy folytasson nyomozást Biden ellen. A demokrata képviselőházi többség úgy értékelte, hogy az elnök ezzel törvényellenes nyomást próbált gyakorolni egy külföldi kormányra, ezért megszavazták az impeachmentet, az elnök elleni eljárást, melyet végül a szenátus republikánusai vetettek el.
Biden az elnökválasztási kampány idején végig vezetett Trump előtt, amiben a 45. elnök szertelenségén kívül szerepe volt a demokrata elnökjelölt sokak számára vonzó programjának is. Ennek része volt a leggazdagabb amerikaiak adójának emelése is olyan mértékben, hogy az a vállalkozó kedvet még ne vesse vissza, de tegye lehetővé az egészségbiztosítás és az oktatási rendszer megerősítését. Joe Biden ambiciózus klímatervet fogalmazott meg, amely a szén-dioxid-kibocsátást 2035-re praktikusan lenullázná, amihez 2 billió (angolul trillion) dolláros infrastruktúrát kellene kiépíteni. Elnökként a demokrata politikus természetesen visszatérne a párizsi klímaegyezményhez, és leállítaná az egészségügyi világszervezetből való kilépés folyamatát is.
Augusztusban száz ismert fekete személyiség levélben hívta fel Bident, hogy alelnökjelöltje mindenképpen színes bőrű nő legyen. „Ha 2020-ban nem feketét választasz magad mellé, akkor veszíteni fogsz” – írták neki. Elemzők egyetértettek: az Egyesült Államokban 16 millió színes bőrű női választó van, az övék a legnagyobb és egyben a legelkötelezettebb demokrata szavazói csoport. Biden pedig éppen azt a Kamala Harrist hívta maga mellé, aki korábban őt bírálta. Ezzel is bizonyította: 77 évesen is kész változtatni korábbi beidegződésein, megfogadta a kritikát.
Az alelnökjelölt Obama régi támogatója és személyes barátja, Harrist a sajtóban gyakran női Obamaként is emlegették. Az 1964-ben született politikus édesanyja rákkutató biológus, aki 1958-ban Indiából érkezett, hogy a Berkeley Egyetemen tanuljon. Az apa 1961-ben Jamaicából költözött az Egyesült Államokba, ő idősebbik lánya születésekor már a Stanfordi Egyetem közgazdászprofesszora volt. Az egyszerre fekete bőrű és ázsiai származású Kamala Harris volt az első színes bőrű nő, aki San Franciscóban területi ügyész lett, majd az első afroamerikai és első ázsiai származású nő, akit Kalifornia igazságügyi miniszterévé választottak. Ráadásul kétszer is egymás után, mielőtt 2016-ban szenátor lett. Biden döntése ismét elsőséget hozott számára: a két nagy párt elnökjelölti szavazólapján korábban még sohasem szerepelt színes bőrű nő neve.
Kiemelkedően magasan képzett értelmiségiek gyermekeként alighanem barokkos túlzás volt, amikor Kamala Harris azt mondta magáról: a buszoztatáson múlt, hogy politikai karriert futhatott be. Mégis fontos volt, hogy afroamerikai származását hangsúlyozza, mert a Demokrata Párt balszélén nem feketének, hanem egyszerűen kőkemény zsarunak tartották, aki különleges szigoráról volt ismert, és számos színes bőrű fiatalt juttatott a rács mögé.
A támadás egyébként igazságtalan, mert Harris fontos reformokat kezdeményezett éppen az afroamerikai és a latin-amerikai származású fiatalok érdekében. Nevét országosan ismertté tette a program, amelynek keretében az első bűncselekmény miatt elítélt fiataloknak nem kell börtönbe vonulniuk. Szigorú ellenőrzés mellett középiskolai képzéseken vehetnek részt, önkéntes munkát kell végezniük, rendszeres kábítószer-szűrésen kell részt venniük, és ha sikeresen befejezték a 18 hónapos programot, mentesülnek a büntetés végrehajtása alól, sőt, nem számítanak büntetett előéletűnek sem. A programot már számos állam átvette, hiszen az fiatalok ezreit óvja meg a börtöntől, ráadásul az államnak is olcsóbb, mint a büntetés-végrehajtás. Harris másik jogi újítása, hogy bevezette: indítsanak jogi eljárást az iskolakerülők szülei ellen. Abból indult ki, hogy sok fiatal akkor lép rossz útra, amikor elkezd kimaradozni az iskolából. A büntetőeljárást egyetlen szülő ellen sem vitték végig, de az iskolalátogatás adatai számottevően javultak.
Biden okos és határozott jelöltet választott maga mellé. Olyat, akit az erős kéz hívei is elfogadnak, de aki megfelel a Demokrata Párt balszárnya számára is. Döntése hosszú távra szól, hiszen maga is kijelentette: tulajdonképpen átmeneti elnök lesz. Aki reményei szerint 78 évesen teszi le az esküt, aligha számít második ciklusra.
Az ország, amely elnökké választotta négy éve Donald Trumpot, megosztott volt és dühös. Ma még megosztottabb és még boldogtalanabb, miközben a Covid-járvány dühöng. Az Amerikai Álom hazájában az emberek talán a polgárháború vége óta nem méregették egymást annyira ellenségesen, mint manapság. Október elején Joe Biden elnökjelölt meglátogatta Pennsylvaniában a nevezetes gettysburgi csatateret. Ott pedig a bizalomhiány és a megosztottság áráról beszélt. Arról, hogy az Egyesült Államok veszélyes hellyé vált, mióta a politikai ellenfelek ellenségnek tekintik egymást.
Akik Joe Bidenre szavaztak, aligha várnak tőle csodát. Sokan azt gondolták, hogy egyszerűen egy jó ember, aki a közszolgálatot becsületbeli, nemes ügynek tekinti. Akinek saját egója nem fontosabb minden másnál. Aki alkalmas arra, hogy az elmúlt négy év sebeit kezelje. Volt azonban olyan elemző is, aki azt írta: éppen attól a Joe Bidentől lehet sokat várni, akit Trump langyosnak nevezett, akinek legfontosabb tulajdonsága sokak szerint az átlagosság. Mert beláthatja: neki 77 évesen nem kell egy második ciklus kilátása miatt óvatoskodnia, elszánhatja magát olyan radikális döntésekre, amelyeket más elnök nem merne meghozni. Különösen, ha egy erős demokrata többségű törvényhozásra is számíthat. Az első lépése talán egy olyan program lehetne, amely a Pentagon gigaköltségvetésének egy részét a környezetvédelemre irányítja át. Ez újabb lökést adhatna a tudományos kutatásoknak, és munkahelyek tömegét lehetne építeni rá.
Amerikában manapság a pártok által szimbolizált különbségek határozzák meg, hogy ki hol lakik, milyen forrásból tájékozódik, kik a barátai, kivel házasodik. Sőt, hogy hajlandó-e az életét maszkkal védeni. Biden azt kérte a szavazóktól, hogy a pártok, a részek helyett most az országra, az egészre gondoljanak. / Barát József
