Instabil térségben alakítanák ki a verespataki zagytározót
Instabil, veszélyes helyen alakítaná ki a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) a Verespatakra tervezett külszíni aranybánya ciános zagytározóját – állítja Ştefan Marincea, a Román Földtani Intézet (IGR) múlt héten leváltott igazgatója a Gandul című független lap hétfői számában közölt interjúban.
A lap azt követően készített interjút a szakemberrel, hogy ezt a véleményét két hete a Verespatak-tervezet társadalmi vitáját lefolytató parlamenti különbizottság előtt is kifejtette, ahol a geológiai térképek meghamisításával vádolta a verespataki beruházást tervező kanadai–román vegyes vállalatot, írja az MTI.
A múlt héten az oktatási minisztérium leváltotta Marinceát a földtani intézet éléről, de cáfolta, hogy a verespataki bányaprojekt ügyében kifejtett álláspontja miatt távolították volna el.
Marincea a Gandulnak adott interjúban kifejtette: a zagytározó tervezett helyén egy 2011-es terepszemlén az IGR munkatársai több aktív forrást találtak, amelyeken keresztül a ciános víz megmérgezheti a közeli Abrudbánya ivóvizét. Hozzátette: a talaj szerkezetében 19 vetődést is felfedeztek, amelyek veszélyeztetik a tervezett völgyzárógát stabilitását.
Marincea szerint Ştefan Grigorescu, az IGR korábbi igazgatója ennek ellenére kiadta 2011-ben a földtani intézet jóváhagyását a projekthez, amely nélkül az RMGC nem kérhette volna a környezetvédelmi engedélyt. Bár a beruházó a földtani intézet térképeit használta, az engedélyeztetésre beadott dokumentációból egyszerűen eltüntették a veszélyforrást jelentő vetődéseket – állította Marincea a Gandulnak adott interjúban.
Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint október 6-án Ştefan Marincea, az IGR – akkor még tisztségben lévő – igazgatója azt mondta a parlament Verespatak-bizottsága előtt: neki nincs pénze arra, hogy bíróságon harcoljon az RMGC ügyvédeivel, különben feljelentette volna a céget okirat-hamisításért.
A szakembert október 16-án váltották le a földtani intézet éléről, arra hivatkozva, hogy illetéktelenül nyilvánosságra hozta a Galaţi megyei gyakori földrengések lehetséges okait vizsgáló kutatások egyes „tudományosan megalapozatlan” feltételezéseit.
