Imponáló fölénnyel nyerte Macron pártja a választásokat, Le Pen frakció nélkül maradhat

Egy olyan párt, amely 14 hónapja még nem is létezett, most akár 440 helyet is megszerezhet az 577-ből a párizsi törvényhozásban. A szélsőjobboldali Nemzeti Frontot látványosan elutasították a franciák, a szocialisták körülbelül 200 helyet veszíthetnek.

2017. június 11., 23:59

Az este nyolc órai urnazáráskor közzétett exit poll tanúsága szerint imponáló fölénnyel, 32,5 százalékkal megnyerte a parlamenti választások első fordulóját Franciaországban Emmanuel Macron elnök pártja, a Köztársaság Előre! (LREM), amivel 390-430 képviselője lehet a törvényhozásban. A második helyre a Nicolas Sarkozy exállamfő fémjelezte konzervatív Köztársaságiak (LR) futott be 21,5 százaléknyi vokssal, a harmadik a Marine Le Pen-féle szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) 14 százalékkal, a negyedik helyen Francois Hollande volt elnök szocialistái zártak 13,2 százalékkal, az ötödik Jean-Luc Mélenchon pártja, a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország (FI) lett 11 százalékkal, a kommunisták és a zöldek pedig egyaránt 3-3 százaléknyi voksot szereztek – áll az Ipsos/Sopra Steria exit polljában. A részvételi arány rekordalacsony, 49,4 százalék volt.

Macron az észak-franciaországi Le Touquet-ban adta le a szavazatát
Fotó: MTI/EPA pool/Christophe Petit Tesson

A megméretésen a jobb- és a baloldal két nagy hagyományos pártja, a szocialisták és a köztársaságiak is leszerepeltek. A szocialisták vezette pártszövetség az előrejelzések szerint mindössze 20-35 képviselői mandátumra számíthat, a köztársaságiak pedig 80-125-re, aminek kapcsán Bernard Accoyer volt kormányszóvivő nyíltan csalódásról beszélt, a köztársaságiak legalábbis azzal a hiúnak bizonyuló ábránddal vágtak neki a megméretésnek, hogy a párté lehet a legnagyobb frakció a nemzetgyűlésben.

De a franciák egyértelműen nemet mondtak a szélsőjobboldalra is, olyannyira, hogy a Nemzeti Frontnak a frakcióalakításai joga is veszélybe került.  Ehhez Le Pen alakulatának 15 képviselőt kellene bejuttatnia a parlamentbe, csakhogy most nagyon úgy tűnik, hogy nem fog többet szerezni tíz mandátumnál. Ahhoz, hogy egy képviselőjelölt már az első fordulóban magáénak tudhassa a győzelmet, 50 százalék plusz egy szavazatra van szüksége, amihez képest Jean-Lin Lacapelle helyettes NF-főtitkár már az első fordulóban elbukott, Bouches-du-Rhône-ban megelőzte a köztársasági jelölt és a LREM politikusa is. Az NF-elnök Le Pen viszont 46,02 százalékkal bejutott a jövő vasárnap tartandó második fordulóba Pas-de-Calais 11. választókerületében.

A frakció nélküli pártok pedig kevesebb támogatást és kevesebb szereplési lehetőséget kapnak, ami fenyegeti a szélsőbaloldali pártokat is. Az FI és a kommunisták összesen kapott 14 százaléknyi voksot – annyit, amennyit szélsőjobb egyedül.

Vasárnap a legnagyobb vereséget mégis azok a szocialisták szenvedték el, akik előreláthatólag 200 képviselői helyet fognak elveszíteni úgy, hogy 2012-ben még az övék volt a többség a szenátusban és a nemzetgyűlésben is, nem beszélve arról, hogy az elnöki széket Hollande foglalhatta el. Mostani vesszőfutásukat kiválóan jelzi, hogy a választás gyakorlatilag már az első fordulóban lefejezte a pártvezetést. Búcsúzott a megméretéstől Marseille eddigi képviselője, Patrick Mennucci – a nagyvárosi verseny a második fordulóban Mélenchon és a LREM jelöltje között  dől el –, az első fordulóban ért véget a 2017-es szocialista elnökjelölt, Benoit Hamon útja, aki Yvelines-ben veszített, és ha ez nem lenne elég, kiesett Jean-Christophe Cambadélis pártelnök is.


A volt gazdasági miniszter, jelenleg államfő Macron 2016. április 6-án En Marche! (Előre!) néven alapította meg a deklaráltan politikai olvasztótégelynek szánt pártját. Mostani sikeréről ékesszólóan árulkodik, hogy ma rá szavazott


  • azoknak a 74 százaléka, akik Macronra,

  • azoknak a 21 százaléka, akik a köztársaságiak jelöltjére, François Fillonra,

  • azoknak a 17 százaléka, akik a szocialista Hamonra,

  • azoknak a 14 százaléka, akik a szélsőbaloldali Mélenchonra,

  • és azoknak a 6 százaléka is, akik Le Penre


adták a voksukat az április 23-án és május 7-én tartott elnökválasztáson.

A LREM mindent elsöprő győzelmével Franciaország politikai arculata vasárnap a felismerhetetlenségig átalakult: a köztársaságiak pozíciói végzetesen meggyengültek, a szocialisták szinte teljesen eltűntek, a Nemzeti Front pedig lábjegyzet lesz a következő öt év nemzetgyűlésében. Késő este az Ipsos/Sopra Steria ráadásul kiadott egy második előrejelzést is a befutó hivatalos eredmények alapján, amely azt vetíti előre, hogy a LREM 415-440, a köztársaságiak 70-110, a  szocialisták 20-30, az FI-kommunisták szövetség 8-18, a Nemzeti Front pedig mindössze 1-5 képviselőt küldhet a törvényhozásba.


Az Élysée-palota korábban egyébként bejelentette, hogy minden kormánytagnak, aki elveszíti a választókörzetét, távoznia kell a kabinetből. A hat kormánytag közül, aki második fordulós megméretésre kényszerül öten kedvező előjelekkel várhatják a jövő vasárnapot: Christophe Castaner elnöki szóvivő 44.04 százalékot szerzett Alpes-de-Hautes-Provence-ban, ahol egy hét múlva az FI színeiben induló Léo Walter ellen kell megméretnie magát, szintén a második fordulóban dől el Richard Ferrand területfejlesztési miniszter sorsa, aki egy százmilliós csalás vádjának az árnyékában kapott 33,95 százaléknyi voksot, Bruno Le Maire pénzügyminiszter 44,46 százalékkal jutott be a második fordulóba, amelyben egy hét múlva borítékolhatóan nyerni  fog az NF jelöltjével szemben, az Európa-ügyi tárca vezetője, Marielle de Sarnez 40 százalékkal, a digitális fejlesztésért felelős Mounir Mahjoubi pedig 37 százaléknyi szavazattal vághat neki a második fordulónak. Akinek még el kell hessegetnie a bukás és az azzal járó lemondás rémét, az Annick Girardin, a tengerentúli területek minisztere. Ő ugyan 41,5 százaléknyi voksot kapott, de az ellenfele is szerzett ugyanennyit Saint-Pierre-and-Miquelonban.