Ilyen az, amikor az oroszok bekeményítenek

Az ország északnyugati részén fekvő pleszecki űrrepülőtérről indították a hadászati rakétaerők alakulatai a három fokozatú, szilárd hajtóanyagú, 10 ezer kilométeres hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétát. A hivatalos közlések szerint a rakéta "nagy pontossággal" eltalálta a kamcsatkai Kura rakétalőtéren kijelölt célt. E hivatalos bejelentések szerint rutinjellegű gyakorlatról van szó, hiszen a Topol típusú rakéták 1988 óta hadrendben vannak.

Az MTI a hírrel kapcsolatban megjegyzi: az utóbbi hónapokban Oroszország több kísérletet is végzett több robbanófejjel felszerelhető interkontinentális ballisztikus rakétákkal. Nyugati megfigyelők összefüggésbe hozzák a gyakori kísérleteket az Egyesült Államoknak azzal a tervével, hogy Közép-Európába (Csehországba és Lengyelországba) telepíti globális rakétavédelmi rendszerének egyes elemeit.

Grúzia: csináljanak már valamit!

Cselekvésre biztatta az ENSZ Biztonság Tanácsát a kaukázusi válság ügyében a grúz külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) állandó tanácsában elmondott beszédében.

Eka Tkeselasvili úgy értékelte, hogy Oroszország magatartása nem csupán veszélyezteti a nemzetközi biztonságot, hanem egyenesen megsérti azt. Közlése szerint az orosz csapatok bevonulása után Dél-Oszétiát "megtisztították" az ott élő grúzoktól.

Beszédében figyelmeztetett az esetleges dominóhatásra: szerinte Moszkva legközelebb Kijevnek "nyújthatja be a számlát".

NATO: éppen csak arra jártunk

Visszautasította a NATO csütörtökön azt az orosz vádat, hogy a grúziai válság miatt erősítené jelenlétét a Fekete-tengeren.

Brüsszelben kiadott közleményében a szövetség ismét leszögezte, hogy a múlt héten a tengerre küldött hadihajói csupán egy régen tervezett hadgyakorlatot végeznek, illetve NATO-tagországok (Bulgária és Románia) kikötőit keresik fel.

Az öt hajó jelenlétének csak az az indoka, hogy a szövetség szeretné minél magasabb szinten tartani a különböző tagországokhoz és hadseregtípusokhoz tartozó erők együttes alkalmazhatóságát, azaz interoperabilitását - derül ki Pim Bedet altengernagy közleményéből.

Az EU szankciókat fontolgat Oroszország ellen

Az Európai Unió (EU) szankciókat és egyéb intézkedéseket fontolgat Oroszország ellen amiatt, hogy Moszkva elismerte két szakadár grúziai terület függetlenségét - közölte csütörtökön a soros EU-elnök Franciaország külügyminisztere.

Ez az első eset, hogy Párizs felveti büntető intézkedések lehetőségét a mostani válságban, írta az MTI.

Bernard Kouchner párizsi sajtóértekezletén beszélt a szankciók bevezetésének lehetőségéről, de részleteket nem közölt arról, hogy azok milyen formát ölthetnek. A politikus arra hivatkozott, hogy a válság miatt jövő hétfőre összehívott rendkívüli EU-csúcsértekezlet előtt nem kívánja előrevetíteni a büntető intézkedések bevezetését.

Kouchner mindazonáltal megjegyezte, hogy a francia diplomácia nem elégszik meg konferenciák összehívásával, hanem az EU 26 másik tagállamával együttműködve megpróbál kidolgozni egy olyan "erőteljes hangvételű" dokumentumot, amelyben kifejezésre juttatják, hogy nem akarják elfogadni a grúziai helyzetet.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ironikus hangnemben reagált Kouchner bejelentésére a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek a tádzsik fővárosban megrendezett éves csúcstalálkozóján: francia kollégája szavait úgy értékelte, hogy azok azt a "teljes zavarodottságot" tükrözik, mely egyes nyugati országokon lett úrrá amiatt, hogy "kedvencük" (azaz Grúzia) "nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket".

Oroszország, amely Európa gázellátásának negyedét biztosítja, a hét elején már óva intett attól, hogy elhidegüljenek az EU-tagállamok kapcsolatai Moszkvával.