Horthy szobor áll Budapesten
A PAP lengyel hírügynökség tudósítása alapján csak az onet.pl számolt be a vasárnapi Horthy-szobor avatásról. A hírportál kiemeli, hogy Budapest központjában a Jobbik szervezésében került sor az eseményre, amelyet ”kritizáltak, és a fővárosban mintegy ezer személy tüntetett ellene”.
A cikk hozzáteszi: a kormányzó Fidesz képviselője, Rogán Antal, aki egyben a kerület polgármestere, figyelmeztetett arra, hogy a Horthy mellszobor a Magyarország elleni igazságtalan extremista kép unalmas ismétlésének ürügye lesz.
A vasárnapi ünnepség egyik szervezője az a Gyöngyösi Márton volt, a magyar parlament harmadik legnagyobb pártjának, a Jobbiknak a képviselője, akit antiszemita érzelmek felkeltésével vádoltak. Gyöngyösi tavaly váltott ki szavaival felháborodást, amikor a zsidó származású magyarok listázására szólított fel. Később azonban „bocsánatot kért ezért, arra hivatkozva, hogy rosszul értelmezték szavait”.
Rogán szerint ez az esemény politikai provokáció, amelyet a náci Németországgal kötött szerződés 75. évfordulóján rendeztek meg.
A hírügynökségi tudósítás ezután részletesen elemzi a Horthy-korszakot és a kormányzó személyét, akinek alakja Magyarországon „a történészek és a politikusok vitájának tárgya”. 1989-ig a kormányzót fasizálódó reakciósnak tartották, aki felelős a magyar részvételért a II. világháborúban a tengelyhatalmak oldalán, s azt hangsúlyozták, hogy ő alkotta meg Magyarországon az első európai jobboldali diktatúrát.
Az elmúlt években azonban – írja a cikk – a jobboldal hajlik arra, hogy elismerje a Horthy-rezsim szolgálatait, és a kormányzó Fidesz vezetőinek egy része rehabilitálta az admirálist. Magyarországon emlékműveket állítottak tiszteletére, utcák kapták meg nevét. Orbán Viktor kormányát ellenfelei azzal vádolják, hogy csendben támogatja Horthy népszerűségének újjászületését. Maga a miniszterelnök egy interjúban azt nyilatkozta, hogy Magyarország eme ellentmondásos személyiségének rehabilitációjában semmi rosszat nem talál.
Az osztrák-magyar flotta ellentengernagyát, Nagybányai Horthy Miklóst 1920-ban választották kormányzóvá és 1944-ig volt hatalmon. Arra törekedett, hogy vizsgálják felül az 1920-as trianoni szerződést, és adják vissza Magyarországnak a több mint 3 millió magyarlakta részeit Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának. 1938-ban szövetséget kötött a németekkel, amelynek következtében Dél-Szlovákia és orosz Kárpátalja egy részét visszaszerezte, ugyanakkor később a magyarok részesei lettek a Szovjetunió elleni támadásnak.
1939 szeptemberében Horthy nem engedte át a Wehrmacht katonáit magyar területeken és menedéket nyújtott 150 ezer lengyel menekültnek – emeli ki a hírportál. Az írás szerint „a rasszista törvényhozás dacára ellenezte a magyar zsidók elvitelének náci tervét is”.
1946-ban a nürnbergi perben csak tanúként vett részt, nem vádolták meg háborús bűncselekménnyel. Életét portugál száműzetésben folytatta, hamvait 1993-ban szülőföldjére, Kenderesre vitték.
