Hóman szelleme

Szelestey Lajos sajtószemléje

Szinte minden fontos sajtóorgánum bő terjedelemben írt a múlt heti magyarországi eseményekről. Ezekből az újságcikkekből válogattunk.

The Economist
Illiberalizmus felcímmel a lap arról ír, hogy egész Európában nyomulnak a jobboldali populisták és a veszély nagyon is valós. Sokáig abból a benyomásból éltek, hogy az önző elit nem tud vagy nem akar foglalkozni az egyszerű dolgozó ember gondjaival. Most viszont már építenek arra a félelemre is, hogy a kormányok nem tudják vagy nem akarják szavatolni polgáraik biztonságát. Le Pen és Trump nincs egyedül, a terrorizmust meglovagolva keltik a félelmet, és komoly fenyegetést jelentenek a nyitottsággal és toleranciával szemben. A populisták táptalaja a gazdasági és kulturális elbizonytalanodás. Az érintettek a nehéz helyzetért a bevándorlókat és a potyázókat okolják, akik lecsapnak a jóléti juttatásokra, bűncselekményeket követnek el és semmibe veszik a szokásokat. Másfelől pedig az elitet teszik felelőssé, amely impotens, önérdekű, ám amely a jelek szerint soha nem fizet meg a hibáiért. A dzsihadista terroristák azután csak olajat öntenek a tűzre, és alighanem csak még népszerűbbé teszik a populizmust. A populista elméleteket le kell győzni. De hogy miként lehet felülkerekedni rajtuk, a nyitott piacok és határok, a globalizáció és az emberek szabad mozgása érdekében? A lap válasza az, hogy egyrészt építeni kell a liberális eszményekre: az új technológia, a fellendülés hatásosabb az emberek félelmeinek elűzésére, mint amit a xenofóbia kínál. Gazdasági növekedéssel lehet eloszlatni a nyugtalanságot, nem pedig falakkal. Az iszlám terror ellen pedig igénybe kell venni a muzulmánok segítségét, és nem ellenségnek kell tekinteni őket. A nagy pártoknak mindezt hangosan és meggyőzően kell csinálniuk. Arra a kifogásra is oda kell figyelniük, hogy nem ügyelnek saját polgáraikra. Az uniónak kezelnie kell az emberözönt a határain, miközben engedi dolgozni a menekülteket, ily módon hozzásegítve őket a nyugati értékek átvételéhez. A döntés persze a szavazók kezében van, ám a többségük nem vevő a jobboldali populizmusra. A mérsékelt többség felelőssége, hogy kellő számban részt vegyen a választáson és azok mellett tegye le a voksát, akik a nyíltságot és a toleranciát hirdetik.

Neue Zürcher Zeitung
Európában nyomulnak a populisták és a nemzeti konzervatívok, a földrész számára az az ellenszer, ha kitart liberális alapértékei mellett. Ha Orbán Viktor néhány éve még kívülállónak számított jobboldali-nacionalista túlkapásaival, akkor most hasonló gondolkodásúakat talál egy mind jobban megerősödő társaságban, amely éllovasaként és példaképeként ünnepli. A populisták felemelkedésének megvannak a jól ismert gazdasági okai. Az elidegenedést és félelmet csak erősíti a nemzetállamok jelentőségének elvesztése, a jelentős bevándorlás, a migránsok hiányos integrációja, valamint az iszlám terrorfenyegetés. A jobb- és baloldali populisták egyformák, amennyiben elutasítják a nyílt társadalmat és az idegeneket, erős, tekintélyelvű nemzetállamot akarnak. Nem segít velük szemben, ha ördögnek festik le őket vagy ha kapitulálnak velük szemben. Mert az igaz, hogy sokszor joggal mutatnak rá a fennálló hatalmi rendszer visszásságaira. Okkal játszik a kezükre a pénzügyi és menekültválság, a demokrácia jó pár hiányossága, valamint a hatalom lopakodó központosítása. Európának azonban minden oka megvan arra, hogy kellő önbizalommal szálljon szembe a jelenséggel. A hidegháborút a szabad Nyugat és nem a tekintélyelvű Kelet nyerte meg. A pénzügyi piacokon bizalmatlanság mutatkozik a feltörekvő országokkal szemben, amelyeknél a stabilitás, a jogállamiság és a demokratikus ellenőrzés gyengesége nagy-nagy kockázatnak, a fejlődés fékjének bizonyult, a másik oldalon viszont ez megint csak Európa erejét tükrözi. A szabadság, verseny, nyíltság és tolerancia nemcsak a virágzó piacgazdaságnak, hanem a demokratikus államrendnek is feltétele. Még ha egyes európai államokban jelenleg meg is kérdőjelezik a szabad berendezkedést, a jobboldali-nacionalista kormányok sokáig nem lehetnek eredményesek.

Der Spiegel
A lap kommentárja arra figyelmeztet, hogy veszélybe került a demokrácia, mégpedig nem a háború és a terror elől menekülő ezrek miatt, hanem mert a politikai nyilatkozatokban a félelem váltja fel a józan észt, egyesek a rémületből csinálnak politikát. A szörny leginkább Donald Trumpban ölt testet: az ingatlankereskedő minden szavával az uszításnak, a rasszizmusnak, a pogromnak nyit teret. De felmondja a demokrácia alapjául szolgáló ésszerűség ígéretét minden olyan politikus, aki anélkül vitázik a menekültek sorsáról, hogy elfogadná az egyenlőség elvét. Vagy ahogy az Economist legújabb címlapja mutatja, vannak kis Trumpok, akik meghatározzák Európa politikai légkörét, és ez főleg Magyarországra és Lengyelországra igaz, ahol nyíltan a fasizmuson dolgoznak. Névleg jobboldali-populista pártokról van szó, ám itt az ellenfelvilágosodás jelenik meg, parlamentáris formában. Ezeket az erőket összekapcsolja, hogy alapvetően elvetik azokat a lényegi elemeket, amelyek a 18. században a Nyugat alapjául álltak össze. Nem csak a menekültek ellen vannak, elutasítják a szólás és a művészet szabadságát, a kapitalizmust, az egyenjogúságot, rendi társadalmat akarnak a nép és faj archaikus, elvakult elmélete alapján. Majd kiderül, nem lesz-e belőle idővel az irracionalitás ellenforradalma, aminek következményeként az emberek levetik a civilizáció fűzőjét és újra állatokká válnak. Az elemzés megjegyzi, hogy muszáj ilyen keményen fogalmazni, mert folyamatosan zajlik a szerecsenmosdatás, a bagatellizálás.

Financial Times
A Hóman-szobor felidézi Magyarországon a nácibarát háborús múlt szellemeit. A politikus hívei azt szeretnék, ha emléke tudósként maradna fenn, és nemigen hajlandók tudomást venni arról, hogy szorgalmazta a hírhedt zsidótörvényeket, támogatta a szoros szövetséget Németországgal és ily módon több mint félmillió zsidó ember legyilkolását. Éppen az életrajzi tények állnak annak a vitának a középpontjában, amely azóta robbant ki, hogy a kormány úgy határozott: 15 millió forinttal támogatja a leendő Hóman-szobrot. A székesfehérvári polgármester azt mondja, a nemzetközi bírálatok mögött politikai érdekek vannak. A tolerancia álarcában a gyűlölet kultúráját próbálják exportálni a városba. Az ellentétek rávilágítanak, hogy Magyarország küszködik a holokausztban betöltött szerepével, éspedig egy olyan országban, amelyben a radikális jobboldali, sőt néha nyíltan antiszemita Jobbik Orbán legnagyobb vetélytársává nőtte ki magát. Magánemberként több miniszter is attól fél, hogy az ügy tönkreteszi a hatalom erőfeszítéseit, tehát hogy eloszlassa a zsidó szervezetek aggályait. A botrány fokozta a félelmeket, hogy csak még jobban felerősödik az antiszemitizmus, jóllehet a felmérések azt tanúsítják, hogy már jelenleg is zsidóellenes a lakosság 25 százaléka, ami hat év alatt 10 százalékos növekedést jelent.