Hogy mi van?

Azt állítja Balog Zoltán,
az emberi erőforrások minisztere (Esztergomban, a Becket Szent Tamás-emléknapon), hogy Európa identitásválságban van; az értékalapot nélkülöző tolerancia került a középpontba.

Ezzel szemben a tény az,
hogy Európa gazdasági, nem pedig identitásválságban van. Ez utóbbi csak annyiban kérdés, hogy a válságból kivezető út a még szorosabb európai szövetség legyen-e, vagy Németország adjon pénzt, és aztán minden ország maga oldja meg a saját problémáit. Egyébként pedig mintha Balog Zoltánnak nem tűnt volna föl, hogy Európa értékalapon mennyire nem volt toleráns az Orbán-kormánnyal szemben, amely az európai értékeket figyelmen kívül hagyva antidemokratikus rendet akar teremteni Magyarországon. Vagy szerinte Európának még szigorúbbnak kellene lennie? Szerintem is.

Azt állítja a Magyar Nemzetben
Lovas István (a magyar kormányt kritizáló nyugati sajtó kettős mércéjét bírálva), hogy „egy osztrák kisváros, Gföhl polgármestere nemrég kijelentette: az újságírókat fel kellene akasztani, mint a zsidókat. Nemigen láttam német és francia újságírókat kiájulni a székükből. Ha ugyanezt egy magyar kisváros polgármestere jelentette volna ki...”
Ezzel szemben a tény az,
hogy a néppárti osztrák polgármester kirohanását olyan felháborodás fogadta, hogy kénytelen volt lemondani. Nem úgy, mint egy-két olyan magyar polgármester, aki hasonló megjegyzésekre vetemedett, aztán – maradt a helyén. Érdekes módon azonban a Magyar Nemzet újságírója a lemondást észre sem vette, holott Simlinger polgármester már három nappal a botrányos esetet követően, december 6-án bejelentette távozását, míg Lovas fent idézett cikke csak december 17-én jelent meg, de mintha közben mi sem történt volna. Lehet, hogy a szerző „kiájult”, és se látott, se hallott.

Azt állítja Czomba Sándor
foglalkoztatási államtitkár, hogy a versenyszférában is több mint 100 ezerrel nőtt a munkában állók száma a kormányváltáshoz képest. Ezen belül a feldolgozóiparban pedig 2013 szeptembere és novembere között 53 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban.

Ezzel szemben a tény az,
hogy Czomba január 3-i nyilatkozata idején részletes szeptember–novemberi statisztika még nem volt, de még lapzártánkkor, január 6-án sem. Ám ha az államtitkár netán előbb ismerte meg az adatokat, mint a közvélemény, akkor is lehetetlenség, amit állít. Az októberi adatok szerint ugyanis a feldolgozóiparban 615,5 ezren dolgoztak, egy évvel korábban pedig 609 ezren, vagyis a növekedés mindössze hat és félezer, és teljességgel kizárt, hogy novemberben további 47 ezerrel nőtt volna ez a szám. Ami meg a teljes versenyszférát illeti, 2010 januárja és októbere között 1 millió 823 ezren dolgoztak a vállalkozásoknál, 2013 hasonló időszakában pedig 1 millió 828 ezren. A különbség 5 ezer, nem 100 ezer. Tessék felébredni!
Azt állítja Surján László
fideszes európai képviselő (a Kossuth rádióban), hogy a fogyó európai népesség, amely a világ populációjának 8, és a globális termelés 25 százalékát adja, az összes szociális juttatások 50 százalékát használja fel, és ez nem tartható.

Ezzel szemben a tény az,
hogy a Világbank adatai szerint a világ GDP-jének mintegy 29 százalékát költik szociális kiadásokra, az Eurostat adatai szerint pedig az unióban szintén 29-30 százalék között mozog ez az arány. Ebből következően Európára nem a világon elköltött szociális juttatások fele, hanem csupán a negyede jut. Lehet, hogy ez sem tartható, de a levegőbe beszélés, úgy látszik, igen. Vagy mégsem?

Azt állítja a Nemzetgazdasági Minisztérium,
hogy a kormányváltáshoz képest 255 ezerrel dolgoznak többen, s ez is azt bizonyítja, hogy növekedési fordulat következett be.

Ezzel szemben a tény az,
hogy a 2010-es kormányváltás időszakához (április–júniushoz) képest nem 255, hanem csak 222 ezerrel emelkedett a foglalkoztatottak száma, de az összehasonlítás úgy korrekt, ha a mostani, szeptember–novemberi adatokat vetjük össze 2010 hasonló időszakával, és akkor csak 183 ezres a növekedés. Elvileg ez is eredmény persze, gyakorlatilag azonban a közmunkából, illetve a külföldön dolgozók számának bővüléséből származik. Annyira, hogy például 2013 novemberében meghökkentően sok, 146 ezer támogatott új álláshelyet jelentettek be a Munkaügyi Hivatalnál, ennek 92 százaléka viszont téli közmunka. Fenn a közmunkásernyő, nincsen kas.