Hogy mi van?

Bolgár György sorozata

Azt állítja Orbán Viktor
(szokásos péntek reggeli interjújában, a Kossuth rádióban), hogy péntekre virradó éjszaka megkezdődött az ideiglenes műszaki határzár kiépítése a magyar–horvát határon. 41 kilométer hosszú lesz, és az első védvonal még a nap folyamán elkészül.

Ezzel szemben a tény az,
hogy természetesen nem készült el. Már hogyan is lett volna ez lehetséges? Azóta is tömött sorokban jönnek a menekültek Horvátországból, és az első magyar védvonal csupán Szijjártó Péter külügyminiszterből áll, aki naponta többször is elküldi a horvátokat melegebb, Schengenen kívüli égtájra. Mintha a helyzet nem volna így is éppen elég meleg.

Azt állítja továbbá a miniszterelnök
(ugyanott), hogy a bevándorlók Horvátországból is Ausztria felé szeretnének továbbjutni, „mi pedig ezt próbáljuk elhárítani”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy a magyar rendőrség és katonaság (egyébként helyesen) meg sem próbálta ezt elhárítani, hanem a lehető leggyorsabban továbbszállította őket az osztrák határ közelébe. Ráadásul most már többnyire regisztrálás nélkül. Amihez (vagyis a schengeni határ védelmének látványos feladásához) igazán nem volt szükség 175+41 kilométer hosszúságú kerítésre.

Azt is állítja Orbán Viktor
(több nyugat-európai lapnak adott közös nyilatkozatában), hogy ha beengedünk muszlimokat a kontinensre, hamarosan többen lesznek, mint mi. Ez egyszerű demográfiai és matematikai kérdés, mondta.

Ezzel szemben a tény az,
hogy nem lesznek többen, sem hamarosan, sem később, hacsak háborúval el nem foglalják Európát. Erről azonban szó sincs, és még ha évi egymillió muszlim menekült érkezne is a kontinensre, akkor is legalább 200-300 év kellene a többség eléréséhez. A legutóbbi szakértői becslések egyébként 2050-re azt jósolják, hogy Európában mintegy tízszázalékos lesz a muzulmánok aránya. Lehet, hogy sok, de az egyszerű orbáni matematikához képest nagyon kevés.

Azt állítja aztán Orbán Viktor
(a néhány héttel ezelőtt elmondott, de csak a napokban nyilvánosságra került kötcsei előadásában), hogy a liberális szellemi-ideológiai korszaknak vége van, idáig arról beszéltünk, hogy „univerzális emberi jogok léteznek, amik mindenkit megilletnek, a Föld bármelyik sarkában is él. Rájuk erőltettük az ideológiánkat: a szabadság a legfontosabb. Aztán, aki nem fogadta el az ideológiánkat, azt szétbombáztuk: Líbiát, Szíriát, mikor mihez fűződött az érdekünk.”

Ezzel szemben a tény az,
hogy ha az egyetemes emberi jogok nem léteznének, akkor a világon pillanatokon belül az önkény, az erőszak és a terror venné át az uralmat. Lásd Észak-Koreát. Szíriát egyébként az egyetemes emberi jogokkal együtt a saját elnöke és kormánya bombázta szét, nem pedig a bűnös, liberális nyugati világ. Az amerikai gépek jelenleg is csak az Iszlám Állam terroristáit bombázzák Szíriában, mellesleg mérsékelt sikerrel. Ami meg Líbiát illeti, álljon itt a magyar külügyminisztérium 2011. március 20-i nyilatkozata, amely szerint „a magyar kormány teljes mértékben támogatja az ENSZ Biztonsági Tanács 1973-as számú, rendkívül erőteljes határozatát és az annak alapján foganatosított intézkedéseket. (...) Üdvözöljük, hogy szövetségeseink megkezdték a BT-határozat kikényszerítését.” Ha jól emlékszem, a magyar miniszterelnököt akkoriban Orbán Viktornak hívták.

Azt állítja a kormányfő
(még mindig Kötcsén), hogy „jólétben élni és ezzel egy időben liberális módon jónak látni magunkat többé Európában nem lehetséges. (...) A legveszélyesebb kombináció, amit az ember a történelemben ismer, az, ha az ember gazdag és gyenge. (...) Csak idő kérdése, hogy jön valaki, észreveszi a gyengeségedet, és elveszi tőled azt, amid van.”

Ezzel szemben a tény az,
hogy a történelem tanúsága alapján a gazdag országok erősek is, és általában nem a leggyengébbek, például a menekültek veszik el tőlük azt, amijük van, hanem a már gazdagodó, erősödő, feltörekvő erők és hatalmak. De ebből nem az következik, hogy jólétben élni és jónak lenni nem lehet. Bízzunk abban, hogy ez nem az új III. Richárdok kora.

Azt állítja továbbá Orbán
(ugyancsak a kötcsei beszédben a menekültkérdéssel kapcsolatos katolikus megnyilvánulásokra utalva), hogy a jótékonykodás magánvagyonból helyes, ám „az anyagi, erkölcsi elvárásokat át akarják tolni az államra, ami összezúzná és felmorzsolná ezeket az államokat”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy nem zúzta össze Törökországot sem, amely évek óta mintegy kétmillió szíriai menekültet lát el területén. A menekültek valódi befogadására és beilleszkedésére költött összegek pedig sokszorosan megtérülő befektetésnek számítanak, és mindenütt hozzájárulnak a gazdaság gyorsabb növekedéséhez. A szakértők szerint. Igaz, ők nem az orbáni közgazdaságtant tanulták.