Hárompárti lett a francia politikai rendszer
Hatvan év után ismét hárompárti lett a francia politikai rendszer azzal, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Frontnak most először sikerült megszereznie a szavazatok egynegyedét országos szintű választásokon. Ez a legfőbb tanulsága a helyhatósági választások vasárnapi első fordulójának, amelyen 101 megyei tanács összetételéről döntöttek a franciák, s amelyet Nicolas Sarkozy jobbközép pártja nyert meg 30 százalékkal – írja a Franciakoktél.hu.
A franciák vasárnap egyértelműen nemet mondtak a jobb-bal politikai váltógazdaságra, s mostantól a szélsőjobboldal helyi szinteken ugyanakkora erővel bír, mint a Sarkozy vezette jobbközép és François Hollande szocialista államfő pártja.
Ennek ellenére a voksolás mindegyik erő számára más tanulságokkal szolgál. Jóllehet a szocialisták a szavazatok 22 százalékával valamivel jobb eredményt értek el a felmérésekben jelzett 19 százaléknál, a kormánypárt az elmúlt év negyedik választási vereségét könyvelte el az önkormányzati, az európai parlamenti és a szenátusi voksolást követően. Ennek legfőbb oka a François Hollande gazdaságpolitikájában való csalódottság és a baloldal megosztottsága.
A kormánypárt leszereplésével szemben a jobboldalnak minden oka megvan az ünneplésre. A jövő vasárnapi második forduló után várhatóan Sarkozy pártja irányíthatja a megyék 70-80 százalékát, miután azokban a választókerületekben, ahol a baloldali jelölt kiesett az első fordulóban vagy a harmadik helyen végzett, a kormánypárti tábor a második fordulóban a jobboldali jelöltet fogja támogatni, hogy megakadályozza a szélsőjobboldal mandátumhoz jutását.
Ahhoz azonban, hogy a két év múlva esedékes általános választásokon is esélye legyen a győzelemre, Sarkozy valószínűleg a 2007-ben és 2012-ben is bevetett bevándorlóellenességgel fog próbálkozni Marine Le Pen szavazóinak elhódítására. Ezzel viszont a centrista szavazók elvesztését kockáztathatja.
Mindezek fényében a voksolás igazi győztese a Nemzeti Front, amely ugyan a várakozásokkal ellentétben nem vált a legjelentősebb francia politikai erővé, de a jobb- és baloldaltól is elhódított szavazókat és növelte országos beágyazottságát.
Míg a szélsőjobboldalnak eddig csak egyetlen képviselője volt a megyei tanácsokban, vasárnap 98 megyéből 43-ban az élen végzett, s a kétezer választókörzetből nyolcban már az első fordulóban mandátumot szerzett.
A szavazási rendszer miatt a Nemzeti Front előretörése nem fog megmutatkozni a képviselői helyek számában. A párt maximum négy megye irányítását szerezheti meg, de már egynek az elhódítása is siker lesz a 2017-es elnökválasztásra készülő Marine Le Pen számára.
A kérdés azonban adott: meddig őrizhető meg a bal- és jobboldal által fémjelzett, kétosztatú politikai életnek kedvező, torzító választási rendszer a hárompártivá vált francia társadalommal szemben?
