Hamburg visszaveszi a közműveket
Míg a német parlamenti választásokon fölényesen győzött a CDU/CSU, a polgári közép, egy hamburgi népszavazáson azt (is) megverte a baloldal és a környezetvédők sajátos szövetsége. A nagyváros lakói a vasárnapi népszavazáson szűk többséggel úgy döntöttek, hogy kerüljön közösségi tulajdonba az energia-szolgáltatás. Erre már sok német városban van példa és hasonló lépést terveznek – az anyagi kockázatok ellenére – Berlinben, Stuttgartban is.
Az áram-, gáz – és távfűtés-szolgáltatásnak a tartományi rangú nagyváros tulajdonába vételére sajátos összefogás alakult ki: a kezdeményező civil szervezethez csatlakozott a Greenpeace, a fogyasztóvédelmi központ, a lakásbérlők egyesülete, támogatták őket egyházi körök is. Politikai hátszelet a Zöldpárttól, illetve a marxista Balpárttól kaptak. Nem kevésbé sajátos módon a másik oldalon egységbe tömörült az összes többi párt, amelynek képviselői vannak a tartományi parlamentben: a többségük birtokában kormányzó szociáldemokraták (SPD) mellett a CDU, az FDP egyaránt elutasította a kezdeményezést. Elsősorban azzal érveltek, hogy az óriási anyagi terhet jelentene az amúgyis nehéz helyzetben lévő költségvetésre – ugyanakkor teljesen bizonytalan, milyen következményei lesznek a lépésnek hosszú távon.
Olaf Scholz főpolgármester-kormányelnök korábban kompromisszummal próbálkozott. Megállapodott a gáz-szállítóval, a német E.on óriásvállalattal, illetve az áramot és a távhőt szolgáltató (egyébként svéd) Vattenfall konszernnel, hogy a város összesen 544 millió euróért 25.1 százalékos részesedést vásárolt az üzletből. Ennek fejében osztalékot kap és beleszólást a beruházási döntésekbe. Ez azonban nem elégítette ki az „államosítók” táborát s azok elérték, hogy népszavazást írjanak ki az ügyben.
A hamburgiak kereken kétharmada vett részt a voksoláson és a kezdeményezők, ha csak kereken 15.000 szavazattal is a leadott csaknem 900.000-ből – de győztek. A főpolgármester azonnal bejelentette, hogy természetesen haladéktalanul eleget tesz a többség döntésének és megteszik a szükséges lépéseket az energia-szolgáltatások teljes visszavásárlására. Ezek a lépések minden jel szerint igen nehezek lesznek – s igen sok időt vesznek majd igénybe. A város áram-hálózata 27.500 km hosszúságú, ahhoz 53 transzformátor-állomás tartozik. A gázhálózat 7.300, a távhő vezetékek 800 km-en húzódnak, az utóbbi mintegy 400.000 fogyasztót szolgál ki. Egyébként a hálózatokhoz erőművek is tartoznak, miközben az ország erőművi kapacitása, tekintettel az atomerőművek fokozatos, végül teljes leállítására, csökken. A Vattenfall máris közölte, hogy tekintettel érvényes koncessziójára perelni fog.
A német rendszerben az energia-hálózatok működtetéséhez pályázat útján lehet hozzájutni. A 20 éves koncessziót gazdaságossági szempontok alapján adják ki, így a hamburgi hatóságoknak, miután megegyeztek a kártalanításról, meg kell felelniük a kiírás követelményeinek és a legjobb ajánlatot kell benyújtaniuk. Az előzetes becslések szerint a szolgáltatók átvétele mintegy 2 milliárd eurós kiadást jelenthet a városnak, amelyet – tekintettel a szorult költségvetési helyzetre – csak kölcsönből tudnak majd előteremteni és legalább húsz évre lesz szükség a hitel törlesztéséhez. Azt az átvétel hívei is elismerik, hogy míg a kamat-terhek jelentősek lesznek, a haszonra sokáig kell majd várni: mintegy 25 évre becsülik a megtérülést.
