Gulyásleves - Alkotmány

A magyar alkotmány megújításra szorul, mivel a ma érvényben lévő dokumentum részben a kommunista éra alatt, részben az 1990-es időszakban toldozott-foldozott irat – idézi a The Economist a Fidesz gyakran hangoztatott érveit. Ám Orbán Viktor, Fideszes miniszterelnök gondban van.

Az alkotmányozás nem politikai lóvásár. Ahhoz minden pártnak hozzá kell járulnia, mert csak így nyer nagyobb legitimációt, s így később nehéz lesz megváltoztatni. Ennek ellenére, a magyar kormány az elmúlt évben a „pálya szélére szorította és elidegenítette az ellenzéket”. A korábban független intézményeket „kiselejtezte, gúzsba kötötte vagy saját pártkatonáit” ültette a fontos posztokra. Új testületeket hozott létre, mint pl. a Médiahatóság, amelynek szintén csak Fideszes tagjai vannak.

Az MSZP és a zöld LMP – folytatja a The Economist – konzultációt és népszavazást követel, ám a kormány csak egy hónap vitára adott lehetőséget a törvényhozók számára, s az Alkotmányt április 18-án megszavazzák, amit Schmitt Pál elnök, a „kezes” Fidesz-lojalista, várhatólag április 25-én alá fog írni.

Az MSZP és az LMP bojkottálják a folyamatot, ami nem más, mint a „választók elutasítása”, állítja Szájer József, a Fidesz EP-képviselője, aki az iPadjén írta meg az Alkotmány új változatát. Ám a Fidesz csak „learatja azt, amit elvetett”, amikor az előző, szocialista kormányzás alatt minden alkalommal kivonult a parlamenti ülésteremből, ahányszor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felszólalt.

A megszületett Alkotmány a történelem és a modernitás keveréke; tartalmaz kereszténységet, Szent koronát, külföldön élő magyarokat, a házasság definícióját, mint férfi és nő közötti szövetséget és számos történelmi utalást korábbi alkotmányokra, amelyekkel mind a jobboldalnak akarnak kedvezni.

Az új Alkotmánnyal elégedetlenek a liberálisok és a homoszexuálisok, a szomszédos országokat pedig az etnikai magyarokra történő utalás aggasztja, amit irredentának tartanak és helytelenítik, hogy a kettős állampolgárság megnyitja a külföldön élő magyarok előtt a szavazási lehetőséget.

A Velencei Bizottság véleménye szerint a kormány nem biztosítja a transzparenciát, nem konzultált sem a közvéleménnyel, sem az ellenzékkel és végighajszolta az egész folyamatot.

Ám a Fidesz – a kétharmados mandátum többségére hivatkozva –, ennek ellenére „keresztül fogja nyomni az új Alkotmányt” – fejezi be beszámolóját a The Economist.

További Nagy-Britanniához kötődő cikkeket olvashat az