Globális összefogás indul a világjárványok megelőzésére
A második világháború utáni világméretű összefogáshoz hasonló együttműködést kezdeményezett 24 ország és szervezet vezetője. Boris Johnson szerint az a cél, hogy akár száz nap alatt lehessen új oltóanyagokat kifejleszteni.
A világ több vezető újságjában kedden megjelent közös cikkükben kezdeményeztek összefogást miniszterelnökök, államfők és nemzetközi szervezetek vezetői. A cikkben leszögezték, a koronavírus-járványhoz hasonló veszélyhelyzettel egyedül egyetlen kormány, vagy szervezet sem tud szembeszállni.
Olyan sajtóorgánumokban, mint a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapban, a Le Monde című francia, az El País című spanyol és a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német újságban megjelent felhívást Boris Johnson brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő, Angela Merkel német kancellár, Pedro Sánchez spanyol kormányfő, Klaus Iohannis román elnök, Aleksandar Vucic szerb államfő, Charles Michel, az EU állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács elnöke, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezérigazgatója és sok más vezető írta alá.
A közös levél szerzői leszögezik, hogy a koronavírus-világjárvány az 1940-es évek óta a legnagyobb kihívás, amellyel a nemzetközi közösségnek szembe kell néznie. "A pusztítások után a politikai vezetők a multilaterális világrendszer megteremtéséért fogtak össze. Ennek célja volt az elszigetelődés és nacionalizmus kísértésének elhessegetése, a kihívások kezelése olyan módon, ahogy arra csak a szolidaritás és az együttműködés, a béke, a jólét, az egészség és a biztonság szellemében van mód - fogalmaz a vezetők közös felhívása.
A cikk szerint ma ugyanilyen igény van arra, hogy a járvány elleni közös küzdelem során kiépüljön egy robusztusabb nemzetközi egészségügyi szerveződés a jövő nemzedékének védelmére. A világnak közösen, magas fokú összehangoltsággal kell felkészülnie a világjárványok előrejelzésére, megelőzésére, észlelésére, felmérésére és a hatékony válaszlépésekre - áll a felhívásban.
Az aláírók szerint ennek érdekében új nemzetközi megállapodásra van szükség, amely a WHO alapokmányára támaszkodna és más nemzetközi szervezeteket is bevonna az együttműködésbe. E szerződés megerősítené a nemzetközi együttműködéseket annak érdekében, hogy javítani lehessen a riasztási rendszerek működését, az adatmegosztást, a kutatási tevékenységet, és létrejöhessen az oltóanyagok, a gyógyszerek, a diagnosztikai eszközök és a személyi védőfelszerelések helyi, regionális és globális gyártásának és elosztásának rendszere.
A megállapodás erősítené a kölcsönös elszámoltathatóságot és a közös felelősségvállalást, az átláthatóságot, valamint az együttműködést a nemzetközi szabályozások és normák keretrendszerén belül. Az aláírók leszögezik: ennek érdekében közös munkába kezdenek a világ többi állam- és kormányfőjével, a civil társadalom szervezeteivel és a magánszektorral, mivel minden vezető együttes felelőssége, hogy a világ levonja a koronavírus-járvány tanulságait.
Kimondják azt is, olyan oltókapacitást kell kifejleszteni, amely lehetővé teszi az oltóanyagok minél gyorsabb kifejlesztését, gyártását és alkalmazását - áll a felhívásban.
Boris Johnson brit miniszterelnök a múlt havi G7 csúcstalálkozón meghirdette azt a célt, hogy akár száz nap alatt új oltóanyagokat lehessen kidolgozni a jövőben felbukkanó fertőző betegségek ellen.
Johnson az értekezleten hatalmas és példátlan globális vívmánynak nevezte, hogy a koronavírus-járvány kórokozója ellen hozzávetőleg 300 nap alatt sikerült vakcinát kifejleszteni. Hangsúlyozta ha sikerül az oltásfejlesztés időtartamát még tovább csökkenteni, megelőzhetők lennének a mostanihoz hasonló katasztrofális egészségügyi, gazdasági és társadalmi következmények.