Globális homokválság következhet be?

A homok a víz után a világ legtöbbet kihasznált erőforrása, amely létfontosságú szerepet játszik mind az építőiparban, mind a természeti környezetben. A vízzel ellentétben azonban a homokot nem ismerik el stratégiai erőforrásként. Egy új jelentés szerint a homokkal való kapcsolatunknak sürgősen meg kell változnia, különben az emberiség és a természeti világ valódi nehézségekkel nézhet szembe – írja a iflscience.com

A homok az infrastruktúránkat alkotó beton, aszfalt és üveg kulcsfontosságú összetevője. A jelentés szerint évente mintegy 50 milliárd tonna homokot és kavicsot használunk fel, ami elegendő ahhoz, hogy egy 27 méter széles és 27 méter magas falat építsünk a Föld körül. Ez a nagymértékű felhasználás jelentősen meghaladja a természetes utánpótlás ütemét egyes régiókban, ami azt jelenti, hogy a homokellátás hamarosan bajba kerülhet. Mivel a következő évtizedekben a népességnövekedés és a további urbanizáció várható, ezek a problémák valószínűleg még feszültebbé válnak.

Az ellátási problémákon túl a homok kitermelése erózióhoz, a víztartó rétegek elsózódásához és a viharhullámok elleni védelem elvesztéséhez is vezet, ami egyre nagyobb problémát okoz számos part menti vagy tengeri ökoszisztémában.

A válság elkerülése érdekében a jelentés szerint a homokot stratégiai erőforrásként kell elismerni, mind építőanyagként, mind a természetben betöltött többszörös szerepe miatt, és új intézményi és jogi struktúrákkal szorosan szabályozni kell. Javasolja továbbá a homok kitermelésének betiltását a strandokról. Végül pedig amellett érvel, hogy az embereket ösztönözni kell a homok alternatíváinak, például a zúzott kőzetnek, az újrahasznosított építőanyagoknak, a bontási anyagoknak és az „érces homoknak” a használatára. 

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Keith Hardy/ Unsplash)